Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Tóth Krisztina: The Papacy and the Local Churches (16th-20th centuries)
The Papacy and the Local Churches (16th—20th centuries) 115 a püspökök szerepét, akik a tárgyalások első fordulójában részt vettek a kormánybizottság munkájában. Meggyőződése, hogy az elmaradt ratifikációért a szerb ortodox képviselők és egyház voltak a felelősök. A vitát Rupert Klieber kezdte, azt tudakolva Gottsmanntól, hogy mik a kritériumai a nem alkalmas püspököket illetően, mivel az utóbbi azzal nyitotta előadását, hogy több ilyen volt. Az előadó válaszában kifejtette, hogy nem lelkipásztori alkalmatlanságról beszélt, hanem a megfelelő politikai érzék hiányára célzott. Matteo Sanfilippo az amerikai és európai liberalizmus eltérő jelenségére és Rampolla témával kapcsolatos állásfoglalására világított rá. Roberto Regoli a 17. századi belga liberalizmus példáját hozta fel. Tusor Péter észrevett egy ellentmondást Regoli és Gottsmann kijelentéseiben. Az előbbi ugyanis bizonyára L. Hromják Collectanea Archivi Vaticani sorozatban újabban megjelent tanulmányára támaszkodva úgy vélte, hogy a Vatikánnak olyan politikája volt, ami támogatta a szlovák igényeket, míg Gottsmann szerint a Szentszéknek nem érte meg az uralkodóval ápolt kapcsolatát emiatt kockáztatnia. A konferenciát, pontosabban annak formális részét Alain Tallon összegzése zárta. Már mondandója elején leszögezte, hogy a konferencia olyan széles geográfiai és kronológiai ívet írt le, melyről a szintézis értelemszerűen lehetetlen. Ennek ellenére ismertetett néhány általános megfigyelést. Ezek közül első az volt, hogy a trienti zsinattól kezdve az I. vatikáni zsinatig folyt a vita arról, hogy a pápa „pastor ecclesiarum” vagy „pastor universalis ecclesiae.” Valójában inkább az előbbi volt, de az egyetemesség igényével élt. Akárcsak a modern államok, a pápa sem akart lemondani az abszolút hatalomról. Ahogy rámutatott, az államok, helyi egyházak és a pápaság kapcsolati hálója nagyon sokrétű, számos meghatározó tényezővel. Ennek előbb a térbeli vetületét vizsgálta, Rómától és Itáliától kiindulva globális szintre tágítva a látókört, majd pedig az időbeli dimenziót és a felhasznált fondokat. Megfigyeléseit azzal zárta, hogy a konfliktusok mellett természetesen voltak a Szentszéknek és a helyi egyházak kapcsolatának boldog pillanatai, csakhogy - szellemes megjegyzéssel élve - a boldog nemzeteknek nincs történelme, mert a levéltárak a konfliktusok termékei. Összességében elmondható, hogy egy sokszínű, mind időben, mind térben tág témát vizsgáló konferenciának lehettek résztvevői az érdeklődők, melyből a Szentszék és a helyi egyházak kapcsolatának számos, a legújabb kutatási eredményeken alapuló aspektusát ismerhették meg.1 (ism.: Tóth Krisztina) 1 Készült a MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoportjában.
