Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Tóth Krisztina: The Papacy and the Local Churches (16th-20th centuries)
The Papacy and the Local Churches (16th—20th centuries) 111 nyílt ismét lehetőség a megalakítására. Közben a nunciusok ideiglenesen Augsburgban tartózkodtak, amely alatt a német püspökök, valamint a felvilágosodás iránti bizalmatlanságuk - főleg a helyi volt jezsuiták befolyásának köszönhetően - nőtt. 1817 után vagy a helyi egyházi hatóságokra - gyakran ultramontán kisebbségre - vagy informális kapcsolatrendszerre építettek. Az előadó példákat hozott, hogyan mozdította elő a nuncius a püspöki kinevezéseket. A szekciót követő beszélgetést Roberto Regoli kezdte, aki a rövid 18. századi egyháztörténet további periodizálásáról érdeklődött. Matteo Sanfilippo nem szándékozott abszolút periodizációt adni, meggyőződése, hogy alapvetően kora újkorról, illetve újkorról lehet beszélni és az utóbbi 1760-tól nagyrészt 1918-ig datálható. Alain Tallont a nunciusok képzése érdekelte a területiség kapcsán, melyre Unterburger és Poncet adták meg a választ. Véleményük szerint nem kifejezetten arra készítették fel a prelátusokat, hogy nunciusok lesznek, hanem az addigi pályájuk során - legtöbbször a Kúriában eltöltött évek alatt - elsajátították az ehhez szükséges diplomáciai képességet. Antonio Menniti-Ippolito többek között azt vetette fel, hogy maga a nemzeti egyház kifejezés is tágan értelmezhető, amihez a későbbiek során Regoli kérdése kapcsolódott. Aziránt érdeklődött, hogy melyik olasz kifejezés használata elfogadhatóbb: „chiesa locale”, „chiesa nazionale”, „chiesa statale”, „chiesa particolare,” esetleg valami más? A jó hangulatú diszkusszióba többen bekapcsolódtak, különféle értelmezést adva. A napot könyvbemutató zárta: Fazekas István Katrin Keller és Alessandro Catalano: Die Diarien und Tagzettel des Kardinals. Ernst Adalbert von Harrach (1598-1667) c. művéről, Kruppa Tamás pedig Elisabeth Zingerle Grazer Nunziatur 5. c. kötetéről beszélt. Május 10-én a budapesti Olasz Kultúrintézetben folytatódott a konferencia Gina Giannotti, az intézet igazgatójának üdvözlő beszédével. Az első szekció átfogó előadását Giovanni Pizzorusso tartotta, aki a gyarmatok egyházszervezetéről és a még nem kolonizált területek misz- szióiról adott diavetítéssel kísért szemléletes képet a 16-18. századi történéseket vizsgálva. A spanyol királyi főkegyúri jogból indult ki, melynek mibenlétét, gyakorlásának módját ismertette, ezt követően az amerikai egyház értékelésének két tengelyével, a szerzetesrendekkel, illetve a helyi egyházakkal, kialakult egyházmegyékkel foglalkozott. Majd arra kereste a választ, hogy hogyan látta mindezt a Szentszék a hivatalos jogi kapcsolatok - főkegyúri jog által meghatározott - szintjén, valamint az informális kapcsolatok, a mindennapi jurisdictiós gyakorlat szintjén. Az előbbi kapcsán rámutatott a hangsúlyt a misszióra helyező pápai bullákra, továbbá arra a helyzetre, hogy a spanyol uralkodó mintegy a pápa vikáriusa volt az amerikai kolonizált területek vonatkozásában. Az utóbbi téma kapcsán pedig például az ad limina relációkat, különböző szupplikációkat, relikviák igénylését, a missziót végző szerzetesrendek tagjainak szórványos római jelenlétét stb. említette. Végül arra kereste a választ, hogyan alakult át a felvázolt kép a 17. században a Propaganda Fide kongregáció megalakulásával és a 18. században a regalizmus terjedésével.
