Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Tóth Krisztina: The Papacy and the Local Churches (16th-20th centuries)
Beszámolók The Papacy and the Local Churches (i6th-20th centuries) Budapest, 2013. május 8-12. Rangos nemzetközi konferenciát szervezett az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport a Viterbói Egyetem és a budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével. Apropóját Bakócz Tamás konklávébe- li szereplésének 500. évfordulója adta. A helyi egyházak, egyes államok és a Szentszék kapcsolatát bemutató sokszínű konferencián Európa elismert kutatóintézetének munkatársai és rangos egyetemeinek professzorai vettek részt. Az egyháztörténeti kutatás legújabb eredményeit felvonultató tudományos előadások május 9-én és 10-én hangzottak el, 11-én a tudományos diszkussziót informális keretek között folytatták. A konferencia felépítésének koncepciója az volt, hogy általában minden szekcióban helyet kapott egy hosszabb, átfogó jellegű előadás, amely több évszázad főbb tendenciáit próbálta meg összefogni, ezekhez két analitikus, egy- egy problémakörre fókuszáló esettanulmány kapcsolódott. Az előadások többségét olasz nyelven, hármat angol nyelven, egy könyvbemutatót pedig németül hallhattak a szép számban összegyűlt érdeklődők. Minden szekció végén lehetősége nyílt a közönségnek kérdéseiket, hozzászólásaikat, észrevételeiket megtenni, melyből termékeny tudományos diskurzus bontakozott ki. Az előadók gyakran utaltak valamely korábbi előadásban elhangzottakra, ami jól mutatja: a résztvevők élénken érdeklődnek egymás kutatási eredményei iránt. A konferencia május 9-én a 16. századot középpontba állító előadásokkal indult. Alexander Koller előadásában a trienti zsinat recepciójának első hat évtizedére fókuszált. A rendelkezések gyakorlatba történő átültetésének vizsgálatához a nunciatúrai iratokat elemezte. Az elmúlt években tüzetesen vizsgálta a császári udvar és XIII. Gergely viszonyát az 1578 és 1581 közötti időszakban, melynek kapcsán megállapította, hogy az Orazio Malaspina és Ottavio Santacroce nunciusok- nak adott 10, illetve 20 pontos utasítások közül csak 3 vonatkozott a reformok gyakorlatba átültetésére. Részletesen kifejtette ennek hátterét és a nunciusok szerepét a trienti határozatok gyakorlati megvalósításában, melyet gyakran a politika szempontjai akadályoztak. Itt példaként hozta fel a tisztséghalmozó Ernst von Bayern esetét, illetve a magyar püspöki székek be nem töltését, mivel a török elleni védekezésre fordították a széküresedés ideje alatt a jövedelmeiket. Hangsúlyozta, hogy a nunciusok kiválasztásánál egyre inkább a jogi, mint a teológiai ismeretek kerültek előtérbe. Végül arra a megállapításra jutott, hogy a reform nunciatúra fogalmát újra kellene gondolni, mivel a politikai és reform nunciatúra megkülönböztetése nem tartható. A szekció következő előadója, Elisabeth Zingerle egy konkrét esetet elemzett részletesen, Girolamo Portia (1592-1607) gráci nuncius. kapcsolati hálóját vette górcső alá. Rövid, összeszedett előadását a téma kontextusba helyezésével kezdte. A gráci nunciatúra 1580-tól 1622- ig létezett, ebben az időszakban 6 nuncius működött itt, köztük 1592 és
