Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 63 zetője. A papság, illetve a vallás gyakorlásával kapcsolatban használt egyházi irodalom volt a nyugat-magyarországi horvátok összetartó] a.ll) 2. Saint-Germain és Trianon 2.1. „A mai világban a hazaszeretet is a gyomron keresztül megy.” 1918 őszére világosan látszott, hogy az első világháború a központi hatalmak vereségével fog végződni. A bizonytalan politikai események során a Nyugat-Magyarországon élő német népesség körében is felerősödtek az elszakadási törekvések. E törekvések első komolyabb előjele már 1906-ban, a bécsi Altdeutsches Tagblatt kiadásában megjelent Westungarn zu Deutschösterreich című röpirat volt, mely Nyugat- Magyarország Ausztriához csatolását követelte, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem magyar ajkú népei a magyarok erőszakos uralma alóli felszabadítást várják.19 20 Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolása 1908-ban, Bosznia annexiójának idején is előtérbe került, mivel a magyar sajtó Bosznia-Hercegovina Magyarországhoz csatolását követelte, amire reagálva egyes osztrák körök felvetették, hogy Magyarország cserébe engedje át Ausztriának Moson, Sopron, Vas és Pozsony vármegyéket. A négy magyar vármegye - „Vierburgenland”21 - Ausztriához való csatolása Ferenc Ferdinánd trónörökös ún. Gross- Österreich tervébe is bekerült.22 23 * A nagynémet és nagyosztrák törekvések mellett szláv érdekek is szóltak: az első világháború idején született meg a cseh-szerb korridor-terve, miszerint Magyarország németek, magyarok és kis létszámban horvátok lakta nyugati részét a délszláv államnak és Csehszlovákiának, vagy csak utóbbinak kellene adni.23 Már 1918 elejétől jól érzékelhető volt az ún. „nagynémet” körökből indított osztrák hangulatkeltés és bujtogatás a magyarországi németek soraiban. Ez különösen ősszel, a Monarchia felbomlásának idején vált veszélyessé, amikor a Karl Renner vezette osztrák Államtanács öt nappal a megalakulása után, 1918. november 17-én hivatalosan bejelentette igényét a Károlyi-kormány által november 13-án aláírt belgrádi katonai egyezménnyel, a Monarchiától leválasztott, és ily módon már ekkor önállósított Magyarország nyugati területeire.24 Az osztrák alkotmá- nyozó nemzetgyűlés 1918. november 12. és 14. között, valamint novem19 Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918-1919-ben. Bp., 1964. (továbbiakban: KŐVÁGÓ, 1964.) 38. p. 20 A röpirat magyar szövegét saját kommentárral közölte: SOPRONYI-THURNER MIHÁLY: A magyar igazság kálváriája. In: Sopron és Sopronvármegye ismertetője. Sopron, 1934- 38-39- P21 A közkeletű fordítással ellentétben Burgenland neve nem Várvidéket, hanem vármegyét jelent. Nyugat-Magyarországot ezért nevezték az 1910-es évek második felében Vierburgenland — négy vármegye - néven. 22 Botlik JÓZSEF: Nyugat-Magyarország sorsa. Vasszilvágy, 2008. (továbbiakban: Botlik, 2008.) 10-11. p. 23 Soós Katalin: Burgenland az európai politikában. Bp., 1971. (továbbiakban: Soós, 1971) ii- p. 2-> Botlik, 2008.18. p.
