Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között

64

Egyháztörténeti Szemle X1V/4 (2013)

bér 22-én tartott ülésein tárgyalta az államterület kiterjedésére, határaira és kapcsolataira vonatkozó törvény- és államnyilatkozat- javaslatot.25 Az egyébként elutasított államnyilatkozat azt hangsúlyozta, hogy Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolását nem fegyveres erővel, hanem Wilson amerikai elnök 14 pontos békeprogramjában meghirdetett önrendelkezési jog alapján, népszavazás útján kívánja elérni. Külön kiemelte, hogy Nyugat-Magyarország német településterületét ugyanolyan önrendelkezési jog illeti meg, mint amilyent Magyarország minden más nemzetiségnek már elismert.* 26 Eközben a bécsi kormány hallgatólagos hozzájárulásával széleskörű propaganda-hadjáratot indítottak a nyugat-magyarországi németek megnyerésére, illetve kész helyzet megteremtésére azzal, hogy a települések önként kéijék az Ausztriához való csatolásukat.2? A nyugat-magyarországi németek magyarbarátságát azonban nehéz volt megtörni, az osztrák propaganda ezért a lakosság gyomrát célozta meg, hangoztatva, hogy a háború utáni élelmiszerhiány Magyarország miatt lépett fel. A bécsi sajtó már a háború idején is folyton vádaskodott, hogy a magyarok visszatartják az élelmiszereket, és éheztetik Ausztriát. Az 1918. november közepén megfogalmazott osztrák területi követelések azonban nemcsak hangulatkeltés szintjén jelentek meg, hanem tettekben is megnyilvánultak. Már az osztrák Államtanács által tett hivatalos területi igény bejelentése, és az Államnyilatkozat előtt létrehozták Bécsben a Westungarische Kanzleit, azaz a Nyugat-Magyarországi Hivatalt. Célja, hogy látszólag az Államtanács tudta nélkül, valójában annak támogatásával szabadcsapatokat szervezzen az elcsatolni kívánt magyar területek elfoglalására,28 hol röpcédulákon, hol népgyűlésen agitáltak az Ausztriához való csatlakozás mellett, sőt, még fegyvereket is osztottak. A hivatal nevéhez fűződik a Hiencek Köztársaságának („Heanzenland”) megszervezése is. Az 1918. december 7-én Nagymartonban kikiáltott, mindössze egy napig létezett államformáció célja az volt, hogy Nyugat-Magyarország német vidékeit egyesítve, önálló államként csatlakozzon Ausztriához, a magyar katonaság azonban leverte a megmozdulást.29

Az osztrák államvezetés által hallgatólagosan támogatott nyugatmagyarországi elszakadási törekvések, illetve a bécsi kormányzat által hivatalosan kinyilvánított nyugat-magyarországi területi igények döntően közrejátszottak abban, hogy a Károlyi-kormány december 3-án félhivatalosan bejelentette: támogatja a magyarországi németek autonómia-igényét. A kormányzat kezdeményezése Sopronban és környékén talált visszhangra, ahol megalapították a nyugat-magyarországi németség érdekeit képviselő Német Nemzeti Tanácsot. Ezt követően az autonómia hívei egymás után tartották gyűléseiket, majd Pozsony, Moson, Sopron és Vas vármegye német anyanyelvű lakosságának kép28 Soós, 1971.11. p.

26 Botlik, 2008.18. p.

27 Gagyi, 1921.6. p.

28 Botlik, 2008.23. p.

28 Botlik, 2008.23-28. p.