Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
62 Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013) elvesztése után, mikor a magyar állameszme összetartó ereje meggyengült, előtörjenek a legmélyebb indulatok,12 * * * és Nyugat-Magyarországon is fellángoljanak a nemzetiségi ellentétek, melyektől ez a vidék 1918-ig mentes volt. 1.2. Hitélet Nyugat-Magyarországon évszázadok óta a lakosság anyanyelvén történő igehirdetés, éneklés és tanítás volt az alapja nemcsak a vallásos, hanem a kulturális életnek is. Számos papi és szerzetesi hivatás indult a térségből,« ám a békekötések idején keletkezett levéltári forrásokból az derül ki, hogy Nyugat-Magyarország módos német lakosságának hitéletéről nem voltak éppen pozitív véleménnyel a kortársak. A soproni katonai parancsnokságról „műveletlen és tisztára csak anyagi előnyeit hajhászó nyugatmagyarországi gazdapolgárokról” ment panasz a püspökségre,« de ausztriai egyházi körökben sem nyilatkoztak elismerően. Maga Friedrich Gustav Piffl bécsi érsek sem lelkesedett Nyugat- Magyarország Ausztriához csatolásáért, hogy miért, azt 1919 novemberében fejtette ki Klebelsberg Kunónak. Piffl szerint a plébániákat a győri és a szombathelyi püspökségek anyagiakkal jól ellátták, s emiatt az új, ausztriai ordináriusokkal szemben is magas igényekkel fognak fellépni.« Az 1920. februári, Jehlicska Ferenc és Kmoskó Mihály budapesti teológiai tanárok nevével fémjelzett politikai misszió jelentéséből pedig az derült ki, hogy nemcsak Piffl, hanem az osztrák keresztényszocialista párt sem erőltette Nyugat-Magyarország elfoglalását, miszerint „ez a terület úgyis külön pápai delegátus [alá] kerülne, és különben sem óhajtja az ott lakó, hitében lanyha népet Ausztriához kapcsolni.”16 * Nitsch Mátyás ennél árnyaltabban jegyezte meg, hogy az egyházi buz- góság, ha már nem is emelkedik azon magasságig, melyen azelőtt állott, de még mindig elég nagy.« A Sopron környéki hiencek buzgóbb vallási életet éltek, mint a heidebauerek, Nitsch ennek okát utóbbiak gazdagságában látta: „a jómód növekedésével azonban a közerkölcsiség süly- lyed. A tóvidéki németek [ti. a heidebauerek] könnyelműségre inkább hajlók, a bor pusztító hatásának inkább esnek áldozatul, mint a hegyvidékiek [ti. a hiencek].”18 A németséggel ellentétben a nyugatmagyarországi horvátokat rendkívül mély vallásosság jellemezte. Még a 20. században is a katolikus pap volt egy-egy horvát falu tényleges ve12 Gagyi, 1921. 4. p. 18 Galambos Iréneusz: Az egyházak szerepe Burgenland létrejöttében. In: Egyházak a változó világban. Szerk.: Bárdos István - Beke Margit. Tatabánya, 1992. (továbbiakban: Galambos, 1992.) 540. p. *4 GYEL, 260/1921. sz. Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár (továbbiakban: SZEL) Acta Cancellariae. 4654/1919. sz. 16 Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL) Cat. 39. 116/1920. sz. ‘7 Nitsch, 1918. 24. p. 18 Nitsch, 1918.25. p.
