Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva: A református katonai lelkigondozás nehézségei az első világháborúban

A református katonai lelkigondozás nehézségei az első világháborúban 59

ri lelkészetet jellemző kisebb-nagyobb hiányosságok okozták az igazi kihívást, hanem maguk a lelkigondozásban részesített katonák.

Egy alkalommal igen különleges látogató állt a lelkész missziójának útjába: „Örültem, hogy jó irányba terelhettem a beteg gondolatait — a mi intelligens betegeknél jóval nehezebb! —, a mikor nyílik az ajtó s hófehér egyenruhájában megjelent egy nagyon szép ápolónő. Az én katonám szeme rögtön ott volt. Hangzott is hamarosan a kérdése: „Szép? Mit tetszik hozzá szólni? Nekem nagyon tetszik — folytatta —, feleletre se várva.” Máskor pedig arra kellett rádöbbennie, mennyire más következtetéseket lehet levonni ugyanabból a helyzetből: „Egyik vadászkatonával beszélgettünk. Már ott tartunk, hogy úgy-e maga is érezte, mennyire Isten kezében van az életünk. [...] De, fájdalom, az ő gondolatai egészen másra irányultak. Azt vallotta meg, hogy spórolt pénze van, ott van a feje alatt, a vánkos alatt. Belátta, hogy bizonytalan a földi élet, nem is tartja ő tovább magánál azt a pénzt. Bennem megbízik, vegyem csak ki s a mondott czímre küldjem el.” Szembesült azzal is, hogy a család említése nem mindenkinek csal örömkönnyeket a szemébe: „Családja után kérdezősködtem. S nagy haraggal szidni kezdte a feleségét, a ki nem törődik vele. Míg ő nyomorultul szenved, az éli világát. Meg is kért rögtön, hogy legyek segítségére a válópör beadásánál.”3'

31 Marjay Károly: Sebesült katonák lelki gondozása a kórházakban II. In: PEIL 1915. március 14.124-126. p.