Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

42

Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013)

1831 augusztusának közepén visszatért, hogy a Láczay Szabó József halálával megüresedett lelkészi,1« illetve a gyakorlati teológiai tanszéken felajánlott állást betöltse. Október 15-én tett fogadalmat.* 20 Novemberben foglalta el tanári hivatalát, melyet harminc éven keresztül lelki- ismeretes hűséggel végzett.21 A pataki iskola erős személyiséget és támaszt nyert benne, hiszen a későbbiek során nemcsak szóval, írással, de tetteivel is rászolgált arra a bizalomra, amellyel megválasztásakor jutalmazták.22 Szívós Mihály miskolci tanár a Miskolcon 1866. június 17-én az új templomban tartott megemlékezésen mint tanárt méltatva mondta el, hogy Zsarnay Lajos lelkiismeretesen szívére helyezte hallgatóinak „miként kell a szelídség és alázatosság ezen hivatalát úgy folytatni, hogy magasztos céljának megfeleljen. Hogy az ige, ha kell, legyen balzsam, mellyel a lelkipásztor a szenvedők vérző sebeit kötözgeti; legyen vigasz, a melylyel az özvegyek és árvák könnyeit letörli; legyen, ha kell, büntető vessző, melylyel az álság palástjába rejtőzött bűnt megfenyíti.”^

Időközben megnősült, feleségül vette Láczay Szabó Ágnest, az akkori sárospataki lelkipásztor, egyházi író, Láczay Szabó József leányát. A Sárospatakon jelenleg is álló Rákóczi u. 22. szám alatti házban laktak. Ezt feleségével együtt építette 1831-ben. 1831 és i860 között élt itt családjával. Miskolcra költözése után veje, Antalfi János gimnáziumi, későbbi főiskolai tanár költözött a házba.21 * **

1832-ben „diétái papnak” választották, így szinte tanári pályájának kezdetétől - képviselve egyházkerületét az országgyűlésen25 - egyház- politikai tevékenysége is kibontakozott Az országgyűlési tanácskozásokról híven beszámolt a püspöknek. Az iskola könyvtára számára pedig országgyűlési követsége emlékére - bár még Pozsonyban tartózkodott - az addig kijött törvényeket és határozatokat megküldte.26

Az ifjúság tanítása és nevelése mellett a főiskola anyagi és szellemi érdekeinek az előmozdítását is fontosnak tartotta. 1842-ben munkája és fáradozása révén alakult meg a tanári „nyugintézet”: „ Alól írtak oktató társainktól kiküldetve lévén a végett, hogy egy társulatunk minden egyéneinek szívében buzgó óhajtássá vált, és az idő leikétől is meg érlelt azon eszmének: a hivatalaikban elgyengült és megélemedett oktatóknak s a megholtak özvegyeinek s árváinak sorsa biztosítassék közöttünk és általunk miként lehető kivitele felőlli tervet készítenénk, véle'9 Zsarnay-cikk, 1865. 549. p.

20 SRKTGyL, B.LIV. 23,296.

21 Zsarnay-életrajz, 1865. 60. p.

22 Zsarnay-cikk, 1865. 549. p.

23 Szívós, 1866. 23-24. p.

24 BALASSA Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században. Miskolc- Sárospatak, 1994. 238. p.

2s SRKTGyL, B.LV. 23,894.

26 SRKTGyL, B.LV. 23,993.