Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza
Zsarnay Lajos rövid életrajza 43 ményünket következőkben nyilvánítjuk. ”2? Ezzel a bevezetővel kezdődik az a többoldalas, minden részletre kiterjedő tervezet, melyet kizárólag a sárospataki iskolában tanító tanárok számára készített el néhány társával együtt. Ezzel tulajdonképpen megteremtette azt az alapot, mely a tanároknak öreg korukra, vagy haláluk esetén családjuk számára nyújtott támogatást. A legfőbb ok, amiért fontosnak tartotta egy ilyen nyugdíjintézet létrehozását nem volt más, mint „hogy egyeseink a leg szívesebb igyekezet, és leg szilárdabb akarat mellett is alig képesek gyakran saját és övéik csak jelen bajain is segíteni, arra nézve pedig, hogy külömben is csekély fizetésünkből meg élemedett korunkat, s majdan lehető özvegyeink s árváink jövendő sorsát biztosíthassuk.27 28 * 30 Miután a tervezet elkészült, minden oktató megkapta véleményezésre. A pontos nevét „oktató-nyug-pénz intézeteként határozták meg. Tagjai kizárólag csak a sárospataki főiskola oktatói, „és jövendőben ugyan ezen Fő iskolában lehetendő rendesen meghívott s az Iskola köz pénz tárából fizetendő mesterek, kik az ifjúságot valamely művészetben vagy gyakorlatban oktatnák, házasok és nőtelenek egyaránt.”29 Természetesen ahhoz, hogy a nyugdíjintézet működőképes legyen, biztosítani kellett az anyagi bázist, amit több forrásból kívánt előteremteni. Egyik forrás volt az a hozzájárulási összeg, amit a már tanító tanárok, illetve az újonnan jövő tanárok számára előírt. A „nyugintézet” tervezet elnyerte a sárospataki tanárok tetszését, s bár nem találunk sok utalást a későbbi működésére, elfogadták, és a kevés rendelkezésünkre álló forrás alapján megállapíthatjuk, hogy működőképesnek bizonyult. Az 1848-1849-es évek részben sikereket, részben végzetes eseményeket hoztak. A forradalom győzelme után a magyar kormány a fegyveres önvédelem útját választotta.80 A bécsi kormány nem csupán a szabadságharc után, hanem már előtte is a magyarországi protestánsok jogainak, működésének korlátozására törekedett, akik a korábbi századokban folytatott küzdelmekhez híven 1842-től óvatos magatartásukat félretéve küzdöttek az ország jogaiért és saját szabadságukért. Az 1848. évi 20. tc.-ben kimondott teljes vallásszabadság meghozta küzdelmük eredményét. Ennek a törvénycikknek a meghozatalával megszűnt Magyarországon a római katolikus egyház kiváltságos helyzete azzal, hogy kimondta az egyenlőséget és kölcsönösséget a református, evangélikus, unitárius és ortodox egyházak között. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után az ország, benne az egyházak és az iskola élete is megváltozott. A szabadságharcot megelőző években az iskola diáklétszámának évi középértéke 1350 körül volt.81 A forradalom leverése után az 1849-es tanév nagy nehézségek közepette indult meg. Részben mert karácsonyig mindössze 130 27 SRKTGyL, B.LXV. 28,837. SRKTGyL, B.LXV. 28,837. SRKTGyL, B.LXV. 28,837. 30 CSOHÁNY JÁNOS: A Habsburg-önkényuralom változásai. In: Confessio, 1979. 3. sz. (továbbiakban: Csohány, 1979.) 65. p. SRKTGyL, B.LXXI. 32,381. 31
