Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza
Zsarnay Lajos rövid életrajza 41 Zsarnay, részben pedig egy másik tanár, Milotay József külföldi tanulmányújához. Gyűjtéseket szerveztek mind magánszemélyek, mind pedig a Miskolcon működő céhek körében. Id. Szathmáry József Miskolc város főbírájához intézett levelében a bíró segítségét és közbenjárását kérte a két jelölt külföldi tanulásának támogatásában. Bakos György a felkérésnek eleget téve gyűjtést rendezett, és listát készített az adakozó céhekről. A pénzt átadta, hogy annak rendeltetésére kiadhassák. Zsarnay a megszabott támogatást két ízben vette át, melyekről mindkét ízben elismervényt írt. Először 1829. augusztus 14-én, másodszor 1830-ban.‘3 Több forrás is említést tesz a kiutalások éveiről, illetve a pontos összegről.1« A tanulására szánt segítség 900 forint volt. Az indulásra szükséges pénzösszeg tehát mind Zsarnay, mind pedig Milotay számára összegyűlt, így már 1829-ben elindulhattak külföldre. Másrészt pedig, ahogyan a beszámolóból kiderül, Bécsbe is utánuk küldték a még szükséges támogatást. Zsarnay Göttingenben eltöltött éveiről keveset tudunk. A Vasárnapi Újságban megjelent életrajz szerint az akkori idő legjelesebb tanáraitól hallhatta a teológiai tudományokat és tanulmányozta a keleti nyelveket.« Kétéves külföldi tartózkodásának minden lehetőségét kihasználta, hogy ezekben a tudományokban előre jusson. Nem sokkal hazautazása előtt, 1831. március 21-én Szathmáry Józsefnek írt leveléből kapunk némi betekintést ottani éveiről.13 * * 16 17 Külföldi távolléte alatt is személyes levelezésben állt a püspökkel. Levelében először beszámolt az ottani helyzetről, majd arról, hogy milyen hatása van a történelmi eseményeknek az egyetem életére, ugyanis ottlétének második évében forradalom tört ki, a tanulók szétoszlottak, az egyetemen megszűnt a tanítás. Ezért Göttingenből átment Bázelbe, majd meglátogatta a genfi, a berni és zürichi egyetemeket, ahol tudományos, egyházi és népnevelési viszonyok tanulmányozásának szentelte az idejét.« Hazautazásának tervét szintén megosztotta vele.18 Ugyancsak ebben a levelében találunk néhány adatot arra, hogy a legtöbb idejét az arab nyelv elsajátítására fordította. Azon túl pedig: „Hivatalomhoz egyenesen a Homileticát dolgozom, Köster Schott után, ezek bizonyosan tudományosabbak, mint Ammon, kit T. Látzay Úr volt kedves Tanítónk használt.” Teológiai gondolkodása még göttingeni utazása előtt kiformálódott, s bár új lehetőségek nyíltak meg előtte-, ezek már kialakított vonalán nem változtattak. Szintén a püspökhöz írott levelében utalt erre: „Theologusi, már az előtt is nyílt szívvel jelentett vallomásom mellett meg maradok híven - Schleyermacher gondolkozását becsülöm - noha csintalan sokszor homályos írásamódját nem kedvelhetem.” 13 SRKTGyL, B.LII. 22,330.; B.LIII. 22,796. ■4 SRKTGyL, B.LVI. 24,726.; B.LX. 26,393.; SRKTGyL, B.LIII. 23,155. 13 Zsarnay-cikk, 1865. 549. p. '6 SRKTGyL, B.LIII. 23,043. 17 Zsarnay-cikk, 1865. 549. p. '8 SRKTGyL, B.LIII. 23,043.
