Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Misák Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza

40

Egyháztörténeti Szemle XIV/4 (2013)

tulajdonságairól annyira esmeretes, hogy őtet félteni nem lehet, de attól se, hogy a tudományokba hátra maradna, mert ő már akkor menyén el fiaimmal, midőn Just is és a Theologiat is mint első eminens elvégzetté esmeretes szorgalmatossága által, magát jó könyvek olvasásánál fogva a Tudományokba még inkább tökéletesítheti.”

Zsarnay Lajos ifjú éveiről nagyon szűkszavúan szólnak a források. Ezért is értékes az iménti levélrészlet, hiszen következtetni tudunk belőle arra, milyen jól és szorgalmasan töltötte diákéveit. Báji Patay úgy említette őt, mint eminens tanulót, s nem véletlen, hogy őt választotta fiai nevelőjéül. Báji Patay kérésének minden bizonnyal eleget tett a konzisztórium, mert Zsarnay csak 1827-ben tért vissza Sárospatakra, ahol a retorikai osztály köztanítója, a következő években pedig a keresztyén erkölcstannak s a jogi tudományoknak lett helyettes tanára.8 9 A jogi és politikai tudományokat oly mértékben sajátította el, hogy 1829- ben, amikor Kövy Sándor már halálos ágyában feküdt, ő vezette le nagy elismeréssel a szokásos évi szigorlatot és közvizsgát.«

Eleinte jogi pályára készült, de miután 1829-ben megválasztották a Gyakorlati Teológia Tanszék rendes tanárává, illetve a főiskola lelkészévé, ez utóbbiak mellett döntött.10 Erre a hivatalra való meghívásról Szathmáry József 1831-ben írt leveléhez csatolt mellékletből - mely tulajdonképpen egy 1829 júliusában készült jegyzőkönyv - bővebben értesülünk. Az 1829. július 13-án Sárospatakon tartott generális gyűlésen olvasták fel azt a jegyzőkönyvet, mely a július 9-én tartott gyűlés határozatait rögzítette, megismételve az ott elhangzottakat. Ebből megtudhatjuk, miért éppen Zsarnay Lajost választotta a Főiskola vezetése a professzori állásra: „Mind erköltsi jó characteréről, mind tudományos kiformáltatásáról magát esmeretessé tette.”11 A tanszéki feladatokra egyrészt ő sem érezte kellőképpen felkészülnek magát, ezért a jobb hozzáértés érdekében kérvényezte külföldi egyetemeken való tanulását, másrészt pedig a Főiskola vezetése is úgy látta, hogy Jövendőkre függesztetett szép reménységünk, a meg nevezett ifjú által óhajtott tellyesedésre juthatnának szükségesnek ítéltetett és meghatároztatott, hogy a Német Országi nagyobb oskolákat, különösen a Göttingai Universitast látogassa meg, ahol minekutánna egy esztendő lefolyta alatt, két cursus idején a tzéljára tartozó tudományokból leczkéket hallgasson.” A külföldi egyetemeken való tanulásnak erős anyagi vonzatai voltak. Ezért mind a főiskola, mind pedig az egyházkerület támogatására szükség volt, amit meg is kapott. Az egyházkerületnek ezt a pénzösz- szeget össze kellett gyűjtenie, hiszen ebben az időben a püspök bevallása szerint anyagiakban nem bővölködtek: „Sok szükségekkel küszködő köz cassánk e tehernek viselésére elégtelen.”12 Több feljegyzést is találunk arra nézve, hogy kik és mennyi összeggel járultak hozzá részben

8 SziNNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp., 1914.1923. col.

9 Zsamay-cikk, 1865. 549. p.

10 Zsamay-cikk, 1865. 549. p.

“ SRKTGyL, B. LIV. 23,308.

12 SRKTGyL, B.LII. 22,319.