Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - SUMMARIES IN ENGLISH - Tóth Tamás Zoltán: Some Ethical Aspects of Simon Magus and the Simonian Practice. Discourse from Hippolytus's Refutatio VI. and the 'Explanation On The Soul' (Ex. An.)
Recenziók 99 ismertetését is hiába keresné benne olvasója (Bár utóbbi szerzői túlzás, nagyon gyakran ragadták meg a levélíró püspök figyelmét az amerikai élet kívülálló számára fontos és feltűnő jellegzetességei, akár apróságai.). Felesleges szabadkozásnak tűnnek Shvoy azon szavai is, amikor műve kisebb irodalmi értékéről beszél, stílusának fogyatékosságait pedig azzal magyarázza, hogy feljegyzéseit egy feszített ütemű, fáradtságos utazás rövid szüneteiben vetette papírra. A könyvet elolvasva mindez teljesen alaptalannak tűnik. A püspök rendkívül színes, közvetlen stílusban írta meg beszámolóit, a részletekre is figyelt, személyes hangvétele, a vele történtek aprólékos megörökítése pedig arra utal, hogy valóban nemcsak tájékoztatni, hanem mintegy „magával vinni”, vagyis az úti élményekben is részesíteni akarta a székesfehérvári egyházmegye híveit. A 33 db terjedelmes levél szinte minden mondatán érezni, hogy „haza” beszél, lelkesen és nagy terjedelemben számol be például az amerikai magyar katolikusok hitbuzgóságáról, az eleven és tartalmas egyházközségi hitéletről, a hazaszeretet lépten-nyomon tapasztalt megnyilvánulásairól. Amerikával kapcsolatosan gyakran igyekszik visszaigazolni itthoni sztereotípiákat, például a pénz (a „biznic”) meghatározó szerepéről, a gazdasági szabadság előnyeiről és korlátáiról stb. Shvoy erőteljesen képviselte a Horthy-kor meghatározó „kereszténynemzeti” ideológiáját, például az amerikai politikai pártok, szakszervezetek stb. minősítésekor, a kommunistáktól való félelem megszólaltatásakor, vagy amikor arról ír, hogy az amerikai sajtó is a „nemzetközi zsidóság kezében van” stb. A levelekhez immár itthon fűzött Epilógusában a több százezres magyar kivándorlást az 1918 előtti „liberális magyar politika nemtörődömségével”, „vakságával” magyarázta, továbbá azzal, hogy tömegeket fosztott ki vagyonából a „szabadjára engedett zsidó mohóság és lelkiismeretlenség”. De ilyen elfogultságok mellett Shvoy éles szemmel vette észre az amerikaiak szabadság-szeretetét, felszabadult, könnyed és alapvetően optimista életszemléletét, az amerikai oktatási rendszer - Magyarországét messze felülmúló - eredményességét, a válságból sikeresen kilábalt gazdaság teljesítményeit stb. A levélfüzér az utazás egyenletes és egységes dokumentálása, igazi kuriózum-gyűjtemény, sok szempontból tanulságos kordokumentum. Ugyanebben a menüpontban találjuk még az Amerikai levelek eredeti címlapképét (egy érdekes, bár kissé amatőr krétarajzot), valamint azt az óriási fényképanyagot, mely ugyan megjelent a kötet egykorú kiadásában, azonban igen gyenge minőségben. Szerencsére a Shvoy-hagyaték ezekből is megőrizte az eredetieket, amelyeket a gondos szerkesztésnek köszönhetően éles minőségben, alapos kísérő információk mellett- élvezhetünk. A kép- gyűjtemény is igazi „csemege” a kor iránt érdeklődőknek, hiszen nemcsak Shvoy útjának alapos dokumentációját kapjuk, hanem amerikai városképeket, még ott is vadonatújnak számító utcák, középületek, autópályák, stadionok, templomok és lakóépületek megörökítését, magyar közösségek csoportképeit, számos portrét és eseményfotót. Megtekinthetők „lapozgatással” és diavetítés-módban is, egy-egy kattintással a képaláírások legör- díthetők, a fotók nagyíthatók. Még mai szemmel nézve is lenyűgözőek a metropoliszok felhőkarcolói, a kikötők, autóutak, képzelhetjük az 1930-as
