Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében
80 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) reskedő vállalat, a Szent László Műintézet finanszírozta.74 75 76 77 A polémia hamarosan jogi útra terelődött.75 A vitába a Papok Lapja szerkesztője, Fonyó Pál Gyula76 is bekapcsolódott, és nyilatkozatot tett arról, hogy nem célja az Egyházi Közlönnyel való konkurálás. Kiemelte, hogy lapja önálló vállalkozás, nincs köze a Szent László Műintézethez.77 Egy másik klerikus szintén védelmébe vette a Papok Lapját és a műintézetet, amely szerinte 30-40 budapesti katolikus nőnek adott munkát, nem magyar pénzt vitt külföldre, hanem az alapító pénzét hozta haza.78 * Az azonban, hogy a Papok Lapja mögött valóban a Szent László Műintézet állt, két forrásból is kiderül. Egyrészt Gerely beszámol arról, hogy Szendery Mihály, az intézet tulajdonosa május 11-én levélben megírta neki, hogy új katolikus lapot alapít, mert a régiek nem hajlandóak nyilvánosságot adni közleményeinek.79 Ezt maga Szendery is megerősítette, amikor tényként írt arról, hogy Gerely felkereste őt, és arra kérte, hogy álljon el a Papok Lapjának megjelentetésétől.80 Fonyó Pál viszont ragaszkodott ahhoz, hogy lapját független vállalkozás adja ki, Gerelyt pedig „revolverzsurnalisztának” bélyegezte, akivel nem kell foglalkozni, és azt ígérte, hogy Legyen világosság címmel dokumentumgyűjteményt ad ki, amely felfedi az igazat.81 Erre azonban tudomásom szerint nem került sor. A Gerely és a Papok Lapja körüli érdekcsoport küzdelme végül előbbi győzelmével ért véget. A konkurens hetilap két év után kénytelen volt beszüntetni a megjelenést. 1907 márciusában pedig a püspöki kar hivatalosan kimondta, hogy nem támogatja a Szent László Intézet működését.82 A botrány megmutatja, hogy a Gerely Józseffel szemben jelentkező ellenérzések mélyén egy elterjedt antiszemita sztereotípia is megfigyelhető, amely szerint „a zsidók” mindenben csak az anyagi haszonszerzés lehetőségét keresik. Ellenfelei valószínűleg a származására utaló pletykák miatt címkézhették előszeretettel „börziánernek”, célozgattak műgyűjtő74 ,A magam ügyében.” In: Egyházi Közlöny, 1905. augusztus 4. 487-488. p. 75 Tóth Béla becsületsértés miatt feljelentette Gerelyt, aki azonnal viszontkeresetet nyújtott be. Az eljárás Tóth halála miatt félbeszakadt, ítélet nem született. EPL. Cat. 60/4262-1907. Bírósági végzés: 1907. július 6. 76 Fonyó Pál Gyula (1847-1911) 1871-ben szentelték pappá, majd a kalocsai főegyházmegyében működött klerikusként és hittanárként, tanítóegyleteket és legényegyleteket szervezett, hittankönyveket írt, katolikus lapok publicistája volt. 77 Fonyó PÁL Gyula: Válasz az Egyházi Közlöny és egyéb támadó lapok tisztelt szerkesztőinek. In: Papok Lapja, 1905. augusztus 10. 5. p. 78 DvorzsáK JÁNOS: Válasz az Egyházi Közlöny és egyéb támadó lapok tisztelt szerkesztőinek. In: Papok Lapja, 1905. augusztus 10. 4. p. ™ A „Papok Lapja” dolgában. In: Egyházi Közlöny, 1905. augusztus 11.503. p. 80 Szendery Mihály: Nyilatkozat. In. Papok Lapja, 1905. augusztus 10. 5. p. 81 FONYÓ PÁL: Komplott és gyanúsítás. In: Papok Lapja, 1905. augusztus 17.4. p. EPL. Püspöki tanácskozások jegyzőkönyvei és nyomtatványai. 1907. március 14. 82
