Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében

Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések „szürke eminenciásának” életében 81

szenvedélyére, és ezért vádolták az általa vezetett Katolikus Sajtóegyesületet azzal, hogy „megbízhatatlan” a pénzkezelési gyakorlata.®8

Talán ezek a hatások is hozzájárultak ahhoz a változáshoz, amely Gerely gondolkodásában (vagy legalábbis publicisztikájában) lejátszódott. 1896-ban egy pedagógiai dolgozatában arról írt, hogy a hittanárnak mindig bizalmatlannak kell lennie a kisgyermekek felfogóképességével szemben, és ennek bizonyítására beszámolt egy iskolai tapasztalatáról. Eszerint a felebaráti szeretet parancsát tanítva többször elmondatta a gyermekekkel: „Felebarátunk minden ember kivétel nélkül”. Ezután, ellenőrzésként megkérdezte, hogy felebarátunk-e a zsidó is, mire tanítványai kórusban azt válaszolták, hogy nem.8'' A kisgyermekek intoleranciáját tehát ekkoriban a gyenge ítélőképesség jelének ítélte, és ennek nyilvánosan, egy lap hasábjain is hangot adott. Hamarosan azonban elindult felemelkedése és meggazdagodása, ami számos irigyet szült. Ezután elérkezett az az időszak, amire később úgy emlékezett, hogy ellenfeleire tekintettel állandóan zsebében hordta keresztlevelét,8s hogy aztán az Egyházi Közlöny szerkesztőjeként - ahogyan már láthattuk - öntudatos antiszemitának nyilvánítsa magát.

1914 januárjában Prohászka Ottokár arról írt naplójában, hogy a Diadalmas Világnézet című kötetéről beszélgetett egykori tanítványával. Gerely Józsefnek az tűnt fel a könyvben, „hogy írójának nem voltak szenvedélyes problémái; a hit ütközéseit átélhette, de az élet, a vér, a társadalom nem ütközött benne; e részben elzárt öbölben élt”. Ahogyan a püspök megjegyezte, Gerelynek viszont bőven kijutott az ütközésekből.* 86 1914 őszén, tehát mindössze 43 éves korában - kollégája szavai szerint - a túlfeszített munka „megbontotta idegrendszerét”. Betegségéből nem volt képes felépülni, 1915 szeptemberében, hosszú szenvedést követően halt meg.87

A bemutatott források alapján úgy látszik, hogy Gerely József karrierje kétféleképpen is értelmezhető. Ha saját írásait olvasgatjuk, akkor az egyhá- ziasság szempontjait érvényesítő pap képe bontakozik ki előttünk, aki a modernitás kihívásaihoz alkalmazkodva, újszerű terepen, a tankönyvkiadás, lapszerkesztés, sajtópártolás, közszereplés eszközeivel lép fel egyháza érdekeiért. Ellenlábasainak véleményét tanulmányozva ugyanakkor egy jó érzékkel megáldott üzletembert láthatunk, aki időben felismeri a piaci réseket, és azzal, hogy elsőként, nagy munkabefektetéssel, innovatív mód88 Alkotmány, 1908. szeptember 14.13. p.

»4 GERELY JÓZSEF: A hazai hitoktatás bajai és azoknak orvoslása. (Folytatás.) In: Tanítsatok! 1896. március. 171. p.

"5 Gerely, 1909.32. p.

86 Prohászka Ottokár: Soliloquia. I. Sajtó alá rend.: Schütz Antal. Bp., 1929. (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái, XXIII.) 259. p.

87 Hivatal, 1915.417., 419. p.