Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása 31 két, de gyakran (1725, 1726, 1729) háromféle - 1730-ban négyféle - xeniumot ajándékoztak. A xeniumosztás időpontja a kongregáció tanévekhez igazodó rendjébe illeszkedett. Talán jobban megértjük a gyakorlat eredetét, ha figyelembe vesszük, hogy az ajándékozás mindig az újévhez kötődött. Ez pedig nem csupán az 1722-es eset kapcsán derül ki - amikor kivételesen a tituláris ünnep előtt juttatták csak el a könyveket az urakhoz -, hanem a diárium naptári pontosságú feljegyzéseiből is. Az 1710 és 1734 közötti időszakból ismert ajándékosztási időpontok ugyanis - egyetlen kivétellel200 - az év elejére: január 1. és február 4. közé estek. Ráadásul 1724-ben és 1728-ban is feljegyezték, hogy el kellett halasztani az ajándékosztást a könyvkötő késlekedése miatt,2011726-ban pedig a Bécsből hozatott könyvek nem értek Pozsonyba a xeniumosztás tervezett idejére.202 203 204 Az újévi ajándékadásnak az ókorig visszanyúló, a korban is széles körben elterjedt szokását tehát a jezsuiták a társulat pártfogóival való kapcsolat fenntartására alkalmazták.2^ A xeniumot kapók és a társulati ünnepekre meghívott pártfogó urak köre ugyanis egybeesett. Ez a réteg biztosított a társulatnak egyrészt anyagi biztonságot, másrészt kellő nyilvánosságot és érdeklődést, harmadrészt fontos kapcsolatokat és reprezentatív súlyt. Ennek fejében a kongregáció is számon tartotta őket: társulati elöljárókká választotta, feljegyezte a társulat jótevőinek könyvébe (vagy a fenn nem maradt számadáskönyvbe), rendszeresen imádkozott értük, xeniumkiadványokkal és bizonyára más módon is (akár egy-egy előadással vagy költeménnyel) megtisztelte őket, haláluk esetén pedig testületileg részt vett temetésükön. A kötetek számának emelkedése mellett a társulat és a megajándékozott csoportok kapcsolatának változását és ámyalódását jellemzi a xeniumkönyvek jellege és megjelenési helye is. A kiadványok tartalmi elemzése nélkül is jól kirajzolódik a xeniumokat választó elöljárók gondossága. Az uraknak (olykor a kanonokokat is beleértve) osztott 15 xeniumból 11-nek külföldi a szerzője.201* Ezek közül az ismert kiadási hellyel rendelkezők között két bécsi (1707b, 1721a), három nagyszombati (1724a, 1728b, 1732a) és négy pozsonyi (1729c, 1730a, 1731a, 1733b) kiadvány van. A magyar szerzőségű xeniumok: Hevenesi Cura habituatija, Quadragesima sacraja és Raicsani Bellum contra hostes capitales animaeja, amelyek közül az elsőt és a harmadikat (1723b, 1725a) Nagyszombatból hozatták, a középsőt (1726a, 1734a) pedig mindkét alkalommal Pozsonyban adták ki. Számítsuk ide a csak a kanonokoknak osztott három művet is, amelyek közül Bartoli művének két része (1707a, 1709a) és Hevenesi Quadragesima sacrajának egy másik kiadása (1710a) is Bécsből érkezett, Segneri művét (1716b) pedig - a társulat saját kiadványaként - Nagyszom200 Az 1731. évre szóló xeniumokat 1730. dec. 30-án osztották ki. Diarium, 8gv-90r. 201 Diarium, 54V, 74r. 202 Diarium, 64V. 203 Az ajándékkönyv-osztásnak az újévhez való kötődését jelzi a xenium szó korabeli magyar értelme, az újévi ajándék is. Vö.: PÁPAI PÁRIZ FERENC: Dictionarium Latino- Hungaricum et Hungarico-Latino-Germanicum. Bp., 1995. (Az 1767-es, Bőd Péter által bővített kiadás facsimiléje.) 599. p. 204 Ide számítottam a név nélkül megjelent Vita animaet is, minthogy Sommervogelnél is szereplő, tehát a nemzetközi jezsuita irodalomban is ismert munka.
