Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból
Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben 55 tervének első részével, a papok sorsának biztosításával nem kívántak foglalkozni, mert az arra vonatkozó reformjavaslatok és szabályok csak az egyházi törvények módosításával érhetőek el. Zsinattartást sürgettek, véleményüket pedig akkorra tartogatták, amikor az valóban aktuális lesz. Az özvegy-árva tárral már annál részletesebben foglalkoztak. „Mint más egyébb fenálló, sőt édes honúnkban is naponként keletkező több több jótékony Intézetek, úgy a czélba vett Papi Özvegy s Árva tár is, egyesület, s részvényesek nélkül ritkán, - s csupán tsak fejedelmi, vagy országos pártfogás alatt - létesülhetne, véleményünk szerint.” Az özvegy-árva tár részvényesei legyenek tehát a felszentelt papok mellett a fizetéssel szolgáló káplánok is, és minden anya- vagy fiókegyház. Nem tartják megvalósíthatónak Szemere osztályokba sorolását és a szabad választást az osztályok között. Az egyházmegyék minden 10. évben új jövedelmi összeírást csináljanak. A sárospataki iskola új épületére fordított 35 évi adózást végre szüntessék be. Az egyházmegye hajlandó volna az árvatár jövedelmét úgy is növelni, amint azt 1826-ban Bajorországban rendeletbe hozták: az először eklézsiát nyert ifjú lelkészek és tanárok első évi jövedelmüknek V4 részét fizetik a tárba; a korábbi eklézsiájánál jövedelmezőbb eklézsiába menő prédikátor az eddigi fizetését meghaladó jövedelmének szintén V4 része; az özvegyi vagy csonka esztendő jövedelmének szintén V4 része kerüljön a tárba. Javasolja továbbá az egyházmegye, hogy az utód nélkül elhunyt, sokszor tehetős prédikátorok hagyatékának 1/3 része illesse a tárat. Az ideiglenesen felfüggesztett lelkészeket többé ne felfüggesszék, hanem az árvatárba fizessenek bírságot. A hét egyházmegye hét fiókpénztárát és az egyházkerületi szűkösök pénztárát olvasszák össze, és kezeljék együtt az özvegy és árvatár vagyonával. Az új intézet így már érdemleges pénzt tud adni a rászorulóknak. Mivel minden jótékony intézet legfőbb rugója a nyilvánosság, ezért kérik, hogy időről időre értesítsék az egyházmegyét a pénztár állapotáról.43 5.4. Abaúji Református Egyházmegye „Tekintetes Szemere Bertalan Tábla Bíró Urnák lelkes és igen érdekes, ’s Egyházi Közönségünk[k]el is közlött kettős foglalatú [...] tervére nézve [...], - Megyebeli Papjainknak közvéleményükkel eggyesitett következő nézeteinket ’s közönségesen megál[l]apított ezen észrevételeinket terjesztjük elő: [...] szükség, hogy a terv tisztelt szerzőjével kezet fogván, buzgóan óhajtsuk, hogy egy minél elébb tartandó Nemzeti Sinat által a mostani idő leikéhez, szükségeihez és környülményeihez mérsékleti Canonok alkottatván, mind a két fél [t.i. a papság és az eklézsia - A Szerző.] viszonyaira nézve gyökeres javítások tétetnének.” 43 TiREL. B/LXIV/28.385/45/. (= Az Ungi és Felső-Zempléni Református Egyházmegye véleménye az özvegy-árva tárról. Kelt: Deregnyő, 1840. április 23.)
