Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: "Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!" Id. Ercsei Dániel (1744-1809) és a hitvédő irodalom

„Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfbló!”

33

katolikus vallást sértő nyomtatványokat felülvizsgálni,58 így nem meglepő, hogy a cenzorok hamar kiderítették, a fordítás alapja Samuel Werewnfels Dissertatio de adorationae hostiae című tiltott művéből készült.5«

Werenfels a 18. század első felében élt, és szerette volna elérni, hogy az evangélikus és a református egyház egyesüljenek.60 Fentebb említett műve viszont elég mereven ragaszkodott a református dogmákhoz. Érdekes, hogy Péczeli komáromi lelkésztársa, Mindszenti József hasonlóan a vallási türelem képviselőjeként jellemezte Werenfelst:

,,...a’ tanúlók seregenként tódultak hozzá, a’ kikkel ő leg-barátságosabb

módon bánt, s’ szívekbe a’ felebaráti szeretetet, a’ mértékletességet, a’

Tolerantiát, és az Isteni félelmet igyekezett főképpen bé-nyomni.”61

Úgy gondolom, hogy ez a röpirat nem feltétlenül viszonyult ellenségként a katolikus egyházhoz, hanem csak határozottan érvel amellett, hogy a református dogmákat nem szabad megváltoztatni, akármennyire is toleráljuk a másik felekezet nézeteit.

Péczeli nemcsak rophatok terjesztésében vállalt szerepet, hanem könyvkiadásban is. Ha megvizsgáljuk a komáromi nyomda által készített könyveket, akkor kiderül, hogy a kiadott művek jelentős része Péczeli egyházszervező tevékenységének eredményeként jelentek meg: a nyomda számára ő szerezte a munkát.62 *

Látható, hogy Péczelit érdekelték a hitélettel foglalkozó könyvek, így Eresei munkái egyáltalán nem estek messze érdeklődési körétől. A Szent passió kiadásában Péczeli anyagilag biztosan nem tudott segíteni, inkább csak közvetíthetett a szerző és a nyomdász között. Mivel 1792-ben meghalt, nem tudta tovább segíteni Eresei munkáját.65 Elképzelhető, hogy a Szent passió előszavában erre utal az a rész, amikor a szerző reményét fejezte ki, hogy további műveinek a megjelenését is támogatni fogják a mecénások.

Samuel: Opuscula theologica, philosophica et philologica. Lausennae et Genevae, 1739. Vol. 1. 205-223. p.

s8 Felhő Ibolya - Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp., 1961. (továbbiakban: Felhő-Vörös, 1961.) 223. p.; Sashegyi Oszkár: Német felvilágosodás és magyar cenzúra, 1800-1830. Bp., 1938. 14-15. p.; Schermann Egyed: A protestáns cenzúra teljes kialakulása. In: Pannonhalmi Szemle, 1931. (továbbiakban: Schermann, 1931.) 220. p.

5« MNL. MOL. C 60.10. köt. 1793. nr. 17155.

60 Dellsperger, Rudolf: Der Beitrag der „Vernünftigen Orthodoxie” zur innerprotestantischen Ökumene. Samuel Werenfels, Jean-Frédéric Ostervald und Jean Alphonse Turretini als Unionstheologen. In: Dellsperger, Rudolf: Kirchengemeinschaft und Gewissensfreiheit. Studien zur Kirchen- und Theologiegeschichte der reformierten Schweiz: Ereignisse, Gestalten, Wirkungen. Bern, 2001. 51-65. p.

61 Ladvocat apátumak ... Históriai dictionariuma. Ford.: Mindszenti Sámuel. 6. köt. Komárom, 1797. 591-592. p.

62 Tapolcainé Sáray Szabó, 2010.42., 51. p.

68 Gulyás Pál: Id. Péczeli József élete és jellemzése. Bp., 1902. 9. p.