Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: "Mit mondasz mindezekre te vallást tsúfoló!" Id. Ercsei Dániel (1744-1809) és a hitvédő irodalom

32

Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013)

1790-ben már kinyomtatta Ereseinek egy imakönyvét.s° Kérdés, hogyan kerültek Eresei és Wéber kapcsolatba egymással.

A budai zsinaton Wéber is jelen volt, ahol azt kérte a képviselőktől, hogy kaphasson privilégiumot református tankönyvek és kegyességi munkák kinyomtatására.®1 Elképzelhető, hogy Eresei ekkor megkereste Wébert könyvének a kéziratával, de kapcsolatuk ennél korábbi. írásos dokumentummal sajnos egyelőre nem bizonyítható, de nagyon valószínű, hogy Eresei azért Wébernél nyomtatta ki a könyveit, mert sógora, Péczeli József jó kapcsolatban volt a nyomdásszal. Péczeli Komáromban volt lelkész, és a Wéber Nyomda is Komáromban működött. Mivel Péczeli a komáromi nyomdánál adta ki több művét,®2 logikusnak tűnik, hogy Eresei segítséget kért Péczelitől könyvének kiadásához.

Péczeli József az 1780-as években a magyarországi irodalmi elit tagjai között az egyik legelismertebb szerző volt. Kutatások bizonyítják, hogy ő már olyan író, aki nem társadalmi rangjának köszönhette népszerűségét, hanem tehetségének. Péczeli elismertségét azzal vívta ki, hogy olyan műveket fordított le magyarra, amelyek a vallási toleranciát hirdették. 53 Eresei munkái viszont egyáltalán nem foglalkoznak a toleranciával, és az irodalmi elitnek sem volt a tagja. Akkor miért segített neki Péczeli?

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Péczeli református lelkész volt, és nyomtatásban is megjelentek prédikációi, amelyek különböző protestáns szellemi irányzatok hatását mutatják. Például a svájci eredetű ésszerű ortodoxia több képviselőjének munkáit is felhasználta prédikációi megírásához^ Az evangélikus egyházzal is szimpatizált, mert Beleznay Miklós evangélikus főgondnok felett ő mondott halotti beszédet.®® Ráadásul 1791- ben egy olyan röpirat terjesztésében is szerepet vállalt, amely a hitviták kiújulásának volt jele és nem a vallási toleranciának. Péczeli 200 példányt juttatott el a Sárospataki Református Kollégiumba Sámuel Werenfels egyik művének fordításából.®6 Ez az úrvacsora kérdésével foglalkozott, és elutasította ennek római katolikus értelmezését. A szerző azt is remélte, hogy 100 év múlva mindenki a kálvinista felfogás szerint fogja a kenyeret és a bort magához venni.®7 A helytartótanács cenzorainak kötelessége volt a római * 53 * 55 56 57 *

5° Tapolcainé Sáray Szabó, 2010.57. p. sj Révész, 1874.507. p.

s2 V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában, 1473- 1800. Bp., 1999. 207-209. p.

53 BÍRÓ, 2003.141-142. p.

s4 Márkus Mihály: Péczeli József teológiai nézetei. In: Limes, 1990. 2. sz. 37-38., 42. p.

55 Péczeli József: Halotti prédikátzió, mellyet... Beleznay Miklós úrnak ... el-mondott Pétzeli Jó'sef. Győr, 1787.

56 MNL. MOL. C 60. (= Helytartótanácsi levéltár. Departamentum revisionis librorum.) 10. köt. Protocolla 1793. nr. 11966.; Péczeli József levele Váczi Sámuelnek, Komárom, 1792. augusztus 22. - Uo. 83. cs. F. 4.; Zoványi Jenő: A magyarországi Protestantismus története 1895-ig. Máriabesnyő - Gödöllő, 2004. 2. köt. 248. p.

57 [Werenfels, Samuel]: Egy katholikus keresztyénnek vallástétele. Leipzig, 1791. 70.

p. Vö.: Werenfels, Samuel: Dissertatio de adoratione hostiae. In: Werenfels,