Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Hálózatok harca
Hálózatok harca 87 1946. július 9-én letartóztatták Kölley György, országos cserkészvezetőt. Fegyveres összeesküvés vádjával koncepciós perben 8 év szovjet gulágra ítélték.« A cserkészet jóval a diktatúra előtt a kommunista párt megsemmisítendő ellenfelének számított. Ebben a szovjet megszállóknak is fontos szerepe volt. A cserkész élet fenntartásához az illegalitásba vonuláshoz lehetett megteremteni a feltételeket. Mérei Ferenc szociálpszichológiai elmélete a kiscsoportokra épül. Ezek rejtett közösségek. A cserkészcsapatokat feloszlató rendelet csupán a cserkészmozgalom nagy, országos hálózatának megszüntetésére mozgósította erejét. A feloszlató rendelet a koalíciós időszak még látszólagos demokratikus légkörében született. Ekkor még nem lehetett az erőszakos adminisztratív módszereket nagy méretekben felhasználni a cserkészet megfojtására. A fordulat évéig volt még idő a cserkészcsapatok kisközösségei (őrsök, rajok) újraszervezésére és az alegális cserkészcsapatok megszervezésére. Ennek emlékeit dolgozta fel Aczél László Zsombor Parázs a hamu alatt 1947-1952-1965 című monográfiájában. Páter Bolváry Pál pálos atya szervező munkájára egy cserkészvezető így emlékezik vissza: „1948 nyarán Pál atyával és mintegy harminc fiúval táboroztam a Hidasi-völgyben, ami az akkori évben a már engedély nélkül tovább működő 47-es csapat vezetőképző cserkésztábora volt. Ezt követően 1948 nyarán mozgó tábort vezettem, emlékezetem szerint mintegy harminc fiúval. Pécsről indultunk Mohácsra, majd a Dunán hajóval tovább.”® Érdekes tényre világít rá a következő részlet: „Több lábon álltunk. Ma úgy mondanánk: diverzifikáltuk közösségi életünket. Pl. az összes pécsi sportegyesületben igazolt tagok voltunk, különféle sportágakban. /Traktor SE, PVSK, Spartacus SE, Dózsa SE, Haladás, stb./ Rendszeresen részvettünk a felszínen lévő diák- és kulturális rendezvényeken, sőt nagyon aktívak voltunk azokon is. így pl. a hivatalos tánciskolák, az össztáncok, a zenekarok és az énekkarok életében.”4 * 6 A Mérei Ferenc által említett alegális létforma volt ez. A cserkészcsapatok a felbomlás állapotában még támogatást tudtak biztosítani a kiscsoportoknak, amelyek az iskolák makroszociális intézményhálózatából és a jogrendszer hálózatából léptek ki így. Az alegális létforma vezetett át az illegális szerveződéshez. Ennek egyes jellemzői jól bizonyítják, hogy a katolikus egyház számára komoly tanulságul szolgáltak a katakomba cserkészet tapasztalatai. Az illegális lét legfontosabb intézménye a táborozás volt. Álló- és mozgó táborok váltották egymást. A cserkészek tömegközlekedési eszközöket elvétve használtak és azokon is szétszéledtek. A táborhelyek a falvaktól, közutaktól távol estek. A 4 Uo. 39-44. p. ® Aczél László Zsombor: Parázs a hamu alatt, 1947-1952-1965. Bp., 2005.13. p. 6 Uo. 33. p.
