Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Hálózatok harca
88 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) táborőrséget szigorúan megszervezték. A táborokról nem volt szabad semmit mesélni. A cserkész kifejezést sem használták.? A kommunista párt egyformán ellenségnek tekintette a cserkészmozgalmat és a szerzetesrendeket. A két intézmény elleni harcát a szinkronitás jellemezte. Ezzel a két hálózat közös frontot jelentett a számára. A Rákosi- rendszer drasztikus adminisztratív eszközöket nagyobb mértékben alkalmazott, mint Kádár rendszere. Ennek ellenére Kádárék is komoly ellenfélnek tekintették a cserkészetet és a szerzetesrendeket. A harci módszeren úgy változtattak, hogy az addig működő ügynöki hálózatot kiszélesítették, ahogy ezt a dokumentumok is bizonyítják. A nagyszámú ügynöki hálózat sem tudta megakadályozni a katakomba-cserkészet működését. 1966-ban cserkészkoncepciós perre került sor Budapesten. 1966. január 14-én illegális cserkészmunka alapos gyanújával őrizetbe vették a IV. sz. Budai Ifjúsági Kongregációk cserkészcsapatának volt parancsnokát, Horváth Nándort és tisztjét, Zimmermann Józsefet. Mindkettőjüket a bíróság kétévi szabadság- vesztésre ítélte. 7 8 * A kongregáció szakkifejezés egyházi közösséget is jelent. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a cserkész kisközösségek egyházi bázisközösségként is működtek. A cserkészmozgalom és az egyház katakomba hálózata összeért. A cserkészmozgalom vezetői között kiemelkedő szerepet játszott Kölley György, akit Shvoy Lajos szentelt pappá Székesfehérváron. A püspök Dunabogdányba, a katakomba cserkészet egyik fontos helyére nevezte ki káplánnak a száműzött Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök mellé. A másik papi cserkészvezető Barlay Ödön Szabolcs ciszterci szerzetes volt. Egyik alkalommal Páter Bolváry Pál atya és Páter Arató László, az előbbi pálos, az utóbbi ciszterci szerzetes volt, együtt látogatták meg Dunabogdányban Kisberk Imrét, aki sok mindenről tájékoztatta a vendégeket. Közben tapasztalatcserére került sor Kölley György atyával is.*1 Az állambiztonsági dokumentumok alapján nyomon lehet követni az egyházpolitika változásait az 1950-es és 60-as évek összefüggéseit tekintve:10 „IV/5. alosztály Tárgy: A klerikális reakció ellen harcoló alosztály 6 hónapos beszámolója Budapest, 1955. július 28. A magyar katolikus klérus az elmúlt 6 hónap folyamán a római katolikus püspöki kar vezetésével az illegális tevékenység kiszélesítése mellett igyekezett a legális tevékenység kiszélesítésére is. Ez megmutatkozott a katolikus egyház egyházi ünnepeinek tömegmozgósításánál, mint pl. a húsvéti és úrnapi körmeneteknél, de megmutatkozott az általános egyházi tevékenység során történő ún. »egyházi agitáció« alkalmával is. 7 Uo. 37-38. p. 8 Ivasivka-Arató, 2006. 256-257. p. * Uo. 141. p. 10 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, THO 13405/2.156-161. p.
