Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Hálózatok harca
Hálózatok harca 85 „1. Veszélyelhárító tendenciát mutat: a tagok készenléti beállítódását arra, hogy a csoport létét veszélyeztető helyzetben fellépjenek. 2. Szervezett intézmény keretei közt alakul ki, spontán kezdeményezésre. 3. Nem kapcsolódik szervezetten a termelésen nyugvó makroszociális hálózathoz, preszociális. 4. Kiesik a makroszociális intézményhálózathoz fűződő jogrendszerből, alegális. 5. Fejlődése mégis az intézményes lét felé mutat, mert szokásokat hoz létre, szabályokat alkot, hagyományokat teremt.”2 Mérei Ferenc pszichológus, szociológus. Tudományos értékű megállapításai az illegális, katakomba egyház és egyházi kisközösségek, kiscsoportok születésének, keletkezésének és működésének elemzéséhez logikus gondolatokkal szolgálnak. A kommunista diktatúra többféle módszert kipróbált a katolikus egyház elleni küzdelmében. A törvények, a rendeletek nagy száma az állami beavatkozást bizonyította. Ha ezek nem vezettek eredményre, bevetette a karhatalmat. Az ügynökök hálózata a bonyolult hálózati rendszerrel rendelkező egyház belső bomlasztását szolgálta. Az ifjúsági szervezetek működésének betiltása gyors, radikális, eredményes módszernek látszott. Kevésbé ismert a katolikus egyházzal és a katolikus iskolarendszerrel szoros kapcsolatban lévő magyar cserkészet ellen indított támadások sorozata. A Robert Baden Powell által 1908-ban alapított cserkészmozgalom minden elképzelést meghaladó gyorsasággal terjedt el világszerte. Az alapító szándéka szerint a cserkészet a természet szeretetével átitatott, élményt nyújtó, gazdag programot kínáló, testvéri közösséget jelentő mozgalom. A trianoni békeszerződés után Magyarország kormányfője, Teleki Pál lett a magyar cserkészmozgalom vezetője, főcserkész megnevezéssel. 1941- ben bekövetkezett haláláig végezte fontos munkáját. Mellette Sík Sándor, piarista tartományfőnök neve adott rangot a mozgalomnak. Teleki utóda Khuen-Héderváry Károly lett. 1924. április 13-án Budapesten megkezdte működését a Magyar Leánycserkész Szövetség. 1924-ben a dániai Cserkész Világtalálkozón, a II. Jamboreen a nemzetek versenyében Nagy-Britannia után a harmadik helyen végeztek. Ezzel egy csapásra a nemzetközi érdeklődés központjába kerültek. A Magyar Cserkészszövetség taglétszáma ekkorra már meghaladta a tízezret. 1926 júliusában 8000 fiú részvételével a fővárostól északra levő megyeri dombokon Sík Sándor és Selkey Oszkár vezetésével megrendezték a Nemzeti Nagytábort. Ennek állított maradandó emléket Sík Sándor a Megyeri hitvallás című költeményével. 1933. augusztus í-től 15-ig magyar földön Teleki Pál parancsnoksága mellett Kisbarnaki Farkas Ferencnek, a tábor vezérkari főnökének vezetésével tartották Gödöllőn 26000 cserkész résztvevővel a IV. Világ Jemboreet óriási hazai és nemzetközi érdeklődéstől kísérve. A megjelent alapító, Baden Powell így nyilatkozott: „Az ideális cserkészet - amilyennek én a cserkészetet képzelem - olyan, mint a magyaroké.” A Szálasi Ferenc által vezetett nyilaskeresztes párt már 1940-től szorgalmazta a Magyar Cserkészszövetség feloszlatását. A nyilas vezetés szerint “ Uo. 36-37. p.
