Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Hálózatok harca
84 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) László jelmondata szemléletesen bizonyít. Rajk László belügyminiszter azzal, hogy betiltotta a vallási ifjúsági egyesületek működését, a gyökérhálózatot és a fának is megújulást jelentő táptalajt akarta eltávolítani. Az iskolák államosítása kiegészítette ezt a folyamatot. Mérei Ferenc szerint az intézményes alakzatok spontán tagolódása a kiscsoport. Ezt részletesen meg is magyarázza: „Életünk közösségi élet. Különféle társas alakzatokhoz tartozunk, ezeknek keretében szinte áttekinthetetlen kapcsolatrendszerben helyezkedünk el. Azért áttekinthetetlen, mert kötődéseink több egymással érintkező, esetleg rajtunk keresztül érintkező társas mezőhöz tartoznak. Tagja vagyok egy családnak, van munkahelyem, tanfolyamra járok, részt veszek valamilyen társadalmi szervezet bizottságában; ezzel már négy különböző társadalmi mezőben kapok helyet, négy különféle intézményes kerethez tartozom. Intézményes kereten - ahogyan a szociálpszichológiában mondják: formális alakzaton — azokat a viszonylatrendszereket értjük a hozzájuk fűződő szokásokkal, szabályokkal, rítusokkal együtt, amelyek szervezetten, törvényes jogi implikációval illeszkednek be a termelésen nyugvó társadalmi rendszerbe. Az intézmények egységes hálózatot alkotnak, átfedésekkel és bonyolult kereszteződésekkel. Ez a hálózat át meg átszövi életünket, és váza a társadalomnak, mint az emberi tevékenységek szervezetének. ... Intézményes alakzat a sportköri szakosztály, a labdarugó csapat, az iskolai osztály, a nyelvtanfolyam, szakkör stb., mert működésük szabályozott. Ha a társadalmi rendszert alkotó intézményes rendszereket - legyenek azok a munkahelyek, nevelőintézetek, katonai alakulatok vagy társadalmi egyesületek - életközeiben vizsgáljuk és a keretek között kialakult kapcsolatokat elemezzük, kiderül, hogy ezek az egységek nem homogének. Az intézményes keretben spontán társulások jönnek létre, klikkek alakulnak ki, barátságok szövődnek. Ezek a spontán társulások baráti szálakon át egybekapcsolódnak, hálózatot alkotnak, amely megkettőzi a feladatokat a feladatokkal és státushelyekkel meghatározott intézményes rendszert. A spontán hálózat ott lappang a háttérben, mint nem rögzített, mégis jelen levő kiegészítése az intézményes hálózatnak. A kiscsoport, mint társas alakzat alapvetően különbözik az intézményes egységektől. A preszociális és alegális szerveződés minőségrendjét képviseli.... A kiscsoport akkor sem intézményesen szervezett alakzat, ha a névnapi ünnepségekből és a kirándulásokból idővel sajátos szokás - és rítusrendszer kerekedik ki, ha mindannyiunk által megváltozhatatlannak érzett hagyományok szabályozzák.”1 A kiscsoportot a következő kritériumok alapján határolhatjuk el a társadalmi alakzatok lehetséges változatai között. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Bp., 2006. 34-35. p.
