Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Lengyelek részvétele a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 1938-ban
60 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) több ezer hívő előtt hangzott el. „A hallgatóság szokatlan szívélyességgel fogadta a szónoklatot. Az éljenzéseknek és a tapsnak nem volt vége.”5? A következő napon a Lengyel Köztársaság nagykövete, Orlowski adott ünnepélyes reggeli fogadást Serédi hercegprímás és több, az eucharisztikus kongresszus alkalmából Magyarországra érkező lengyel vendég tiszteletére, mint például Hlond prímás, Kakowski kardinális, Sapieha és Jalbrzymski érsekek, a lengyel Katolikus Akció elnöke, Dziembowski, valamint magyar vezető politikusok, mint Teleki Pál és Apor báró tiszteletére.57 58 Hlond egyébként komoly szerepet vállalt a kongresszus eseményeiben, és a Budapesten kívüli programokon is részt vett, mint például a dorogi bányászok és földművesek eucharisztikus ünnepségén több más egyházi és világi méltóság társaságában.59 A bányászvárosban a lengyel prímást magyar nyelven köszöntötték, és a körmenetben ő maga vitte a baldachint. A katolikus világtalálkozó utolsó napján a vizsgált lengyel napilapok leközölték a Szentatya beszédének szövegét, mely rádión keresztül hangzott el. Szónoklatában a pápa megemlékezett „a katolikus Magyarország nagy múltjáról” és Szent István királyról, valamint köszönetét fejezete ki a magyar kormánynak az előkészületekért.60 Május 31-én este, mise után a lengyelek visszaindultak Katowicébe. Az általunk vizsgált lapok mindegyike összefoglaló beszámolókat közölt a katolikus világtalálkozóról, melyen a lengyeleken kívül még mintegy harminc nemzet „sietett Budapestre, hogy tiszteletükkel adózzanak az Eucharisztikus Krisztusnak. [...] Csak a hitleri és sztálini uralom alatt élő katolikus hívek hiányoztak. Ez élesen illusztrálja a vörösök és a brutális diktatúrák viszonyát Jézushoz, a katolikus egyházhoz és általánosságban a kereszténységhez.” A katowicei lap cikkében még megjegyezte, hogy a kongresszus „nem csak a katolikus szellem manifesztációja volt, hanem nagy politikai és szociális tett is”.61 A találkozóval még júniusban is foglalkozott a sajtó. A Maly Dziennik arról informálta olvasóit, hogy a következő kongresszust 1940-ben rendezik meg Franciaországban.62 A magyar Nemzeti Újság tájékoztatója szerint pedig Hlond prímás a következő napokban sem szakadt el Magyarország57 Trzeci dzieú Mitjdzynarodowego Kongresu Eucharystycznego, Mowa Kardynala Prymasa Hlonda dala sposobnosc do zywiolych manifestacji na czesc Polski. In: Maly Dziennik, 1938. május 29-30. 3. p. 58 Obrady polskiej sekcji na Kongresie Eucharystycznym. In: I. K. C., 1938. május 29. 6. p. Teleki Pál: földrajztudós, politikus, a két világháború közötti korszakban 1920. július 25. és 1921. április 14., valamint 1939. május 14. és 1941. április 3. között Magyar- ország miniszterelnöke. Apor Gábor: diplomata 1921-től 1925-ig Varsóban követségi titkár, 1935-től a külügyminiszter állandó helyettese, 1939-től vatikáni követ. 59 A dorogi bányászok és földművesek eucharisztikus ünnepélye. In: Magyar Országos Tudósító, 1938. május 30. - MNL. OL. K 428.; ill. A dorogi bányászvilág eucharisztikus ünnepe. In: Nemzeti Újság, 1938. május 31. 8. p. 60 „Aby dal pociech^ swiatu i dqrzyl lepsz^ nadziejc” Or^dzie Ojca sw. do kongresu na falach eteru. In: I. K. C., 1938. május 31. 5. p. 61 Polacy wracaj^. In: Polonia, 1938. május 31. 5. p.; Kongres Eucharystyczny. In: Polonia, 1938, június 2.1-2. p. 62 Przyszly kongres eucharystyczny odb^dzie we Francji. In: Maly Dziennik, 1938. június 1. 8. p.
