Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Lengyelek részvétele a nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 1938-ban
Lengyelek részvétele a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson 61 tói, hiszen június elején Szombathelyen szentelte fel Szent Quirin templomát, majd innen Pécsre utazott, ahol a helyi pálos rend templomában szentelt fel egy oltárt.63 Összefoglalás A budapesti katolikus találkozónak mind külpolitikai, mind belpolitikai szemszögből nagy jelentősége volt. 1938-ban, az Anschlusst követően a térségben kifejezetten rossz politikai helyzetről beszélhetünk, belpolitikai- lag pedig a szélsőjobboldali, nyilas csoportok tevékenysége volt veszélyes. Az ország külföldi megítélése negatív volt, viszonya a szomszédos (kisan- tant) államokkal feszült. Ezért is jelentett komoly sikert, hogy Budapest ebben az esztendőben ilyen méretű eseményt rendezhetett, és a katolikus világ figyelme a magyar fővárosra irányult. Hozzávetőlegesen 60 000 külföldi katolikus érkezett az országba, és ezek közül az egyik legnagyobb csoport a lengyeleké volt, ám pontos létszámot nehezen határozhatunk meg. Egyes források 1200, mások 1500, illetve 2000 lengyel zarándokról számoltak be, ám előzetesen 4000 lengyel katolikust vártak Magyarországra. A vizsgált lapok kifejezetten nagy terjedelemben foglalkoztak a kongresszus eseményeivel, a legapróbb részletekről is tájékoztattak, nem egyszer a címlapon, több képet közölve a misékről vagy magáról a fővárosról, melynek szépsége többször is publicitást kapott. (Igaz, ekkor nem csak a katolikusok találkozója volt kizárólag a magyarországi tudósítók témája, mert az e napokban elfogadott ún. I. zsidótörvény is komoly terjedelmet kapott a lapokban.) A sajtó többször utalt a két ország hagyományos barátságára is, kifejezve, hogy a lengyel zarándokok nagyszámú részvétele is az ezeréves barátság szimbóluma. Tény, hogy a magyar szervezők ígéretet tettek, hogy nem fogják a rendezvényt propagandisztikus, illetve revíziós célokra használni, ám ettől függetlenül a lapok hasábjain mégis találkozhattunk a magyar-lengyel közös határra történő utalással. Politikai témák is gyakran szóba kerültek, így többször is negatívan publikáltak a nácizmusról, Hitlerről (aki nem engedte ki a német katolikusokat a birodalomból), valamint a kommunizmusról. A lengyel lapok többször is megemlékeztek pozitív benyomásaikról és a feléjük irányuló baráti szeretetről.6« Más nemzet katolikusaival elvétve foglalkoztak a lengyel lapok, egy- egy utalást találhatunk a német és osztrák hívők eltiltásáról, valamint egy rövid cikkben a csehszlovákokra utaltak, miszerint 10 ezer vallásos polgár indult a szomszédos országból Budapestre.* 64 65 A magyar lapok a vezető nyugat-európai sajtó visszhangjaira is kitértek, az MTI a nemzetközi sajtó anyagaival is foglalkozott, párizsi tudósítója arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a francia sajtó részletesen foglalkozott az eucharisztikus kong6:1 Hlond bíboros avatja fel a szombathelyi Szent Quirin templomot. In: Nemzeti Újság, 1938. június 3. 10. p.; Hlond bíboros Szombathelyen és Pécsett. In: Új Nemzedék, 1938. június 8. 64 Na Piacú Bohaterów. In: Polonia, 1938.május 29. 5. p. 65 10 Tys. pielgrzymów z Czecho-Slowacji na Kongres Eucharystyczny. In: I. K. C., 1938. május 27. 9. p.
