Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Benkő István és a Tanácsköztársaság

42 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) emberek között, sőt még a szellemi kiválóságot is így határozza meg: aki közöttetek első akar lenni, legyen mindeneknek szolgája.62 De nincs is szükség arra, hogy én mindezeket elmondjam! Hisz jól tudjuk mindnyájan, hogy az embertestvériség gondolatát Jézus hozta a világnak és Jézus volta az, aki ennek a célnak megvalósításáért küzdelmet indított és küzdelmet folytat azóta szüntelen. Végül ami a világfogalmat illeti, a pogány vallások a világot, az élő és halott természetet emberfölöttinek képzelték és tahu-nak, szentnek tartot­ták. Babonás tisztelettel nézték a sziklákat, csermelyeket, fákat, helyeket - a természet titkaihoz közeledni se mertek, mert rejtélyesen szent volt előt­tük még a villám is, mely agyonsújtotta őket. A keresztyénség viszont a világot az ember alá vetette, az embert a teremtés koronájának nevezte, s maga Jézus azt hirdette, hogy a mi szavunkra még a hegyek is megmozdul­nak majd. Minden a miénk, mindenhez jogunk van; - ez a világ egy rejtély, amit ha valakinek, úgy nekünk kell megfejtenünk. A keresztyénség tehát, mint láttuk, három ponton változtatta meg for­radalmi módon a régi pogány világ eszmekörét, világnézetét: az Istenfoga­lom az emberfogalom és a világfogalom terén. Megfelelőképpen három irányban indult meg új élet a keresztyénség nyomán: 1., Az egyéni fejlődés terén. Az egyéni fejlődést, tökéletesedést, emel­kedést a keresztyénség tette milliók ambíciójává. 2., A társadalmi fejlődés terén. A keresztyénség megteremtette a szoci­ális lelkiismeretet. Ma már a keresztyén ember, akár a proletárok, akár a burzsuák közé sorozzák őket, nem tudja elviselni, hogy embertársai a saját hibájukon kívül nyomorogjanak és szenvedjenek. A szocializmus növeke­dését nem a gyárak szaporodása, nem a munkástömegek összehalmozódá- sa tette lehetővé, hanem a keresztyénség, mert a keresztyénség teremtette meg azt a közszellemet, mely nem tűri meg többé a nyers munkaerőnek igazságtalan kihasználását épp úgy, mint ahogy nem tűri meg egyének, osztályok és népek elnyomását sem. És ha az a kommunizmus, amit a mos­tani proletárkormány hirdet meg tud valósulni, és képes lesz igazabb, bol­dogabb, világot teremteni: Ne feledjük el, hogy a testvériséget Jézus Krisz­tus hozta a földre és a keresztyénség, az evangéliumi keresztyénség harcolt érte. Igaz, hogy nagy különbség van a keresztyénség társadalmi programja és a kommunista program között, mint látni fogjuk; igaz az is, amivel most vádolnak minket, hogy éppen a legnagyobb keresztyén egyház nem képvi­selte a krisztusi programot és a többi egyházak sem dolgozták még ki programszerűleg a maguk keresztyén társadalmi elveit, de mégis az evan­géliumi keresztyénség volt a társadalmi fejlődés igazi mozgatója. 3., A keresztyén világfogalom a kulturális fejlődés alapja és, motívuma lett, mert egyenesen kötelességünkké tették, hogy uralkodni akarjunk és tudjunk a világ felett, hogy annak minden kincsét, minden erejét minden titkát felismerjük és felhasználjuk Isten országának építésére. íme így látom én a keresztyénség eszmei tartalmát és ilyennek látom a szerepét, a jelentőségét az emberiség történelmében. Mármost láttuk, mit akar a kommunizmus? Mindnyájunknak új ez a rendszer, és én sem ismerem annyira, hogy belehatolhatnék a mélyébe. De három jelszót hallunk ma mindenütt. En­62 Mt 20,27.

Next

/
Thumbnails
Contents