Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944

Társadalmi tanítás és szociális kérdés

5

folyamatoktól. A hosszú hullámmozgások a katolikus egyház modern kori történetében a vallási konjunktúrák és válságok ciklicitásában tükrözik vissza a társadalomtörténet fejlődését.8

A katolikus egyház társadalomtörténetébe illeszthető továbbá olyan vizsgálódás is, amely a katolikus politikai gondolkodás fejlődésének körülményeit, valamint ennek társadalmi befolyását kutatja.9 Ennek két lényeges kérdésfelvetése:

1. Lehetséges-e olyan egyházi megközelítése a politikai szférának, amely több, mint a történelmi hagyományból származtatott előjogokhoz való ragaszkodás újbóli megnyilvánulása?

2. Van-e olyan vallásos világnézet, amely több, mint a felvilágosodás valláskritikájának és a modern kor szellemi fejlődésének nyílt vagy burkolt elutasítása?10

Tanulmányomban annak a kísérletnek a történetét szeretném bemutatni, amelynek során Magyarországon katolikus gondolkodók és politikusok az 1930-as évektől kezdődően megkísérelték, hogy a fenti két kérdésre pozitív választ adjanak, s ez a válasz mégse az egyház totalizáló felfogását tételezze fel és jelölje ki elérendő célul. Ehhez segítséget a katolikus egyház társadalmi tanításában találtak, amelynek magyar adaptációja azonban lényeges pontokon hozott újat a magyar katolikus politikai gondolkodás történetében, és ekképp politikai eszmetörténeti előzményévé vált a második világháború utáni modern kereszténydemokrata párt, a Demokrata Néppárt politikai programjának.

Elsőként tehát a katolikus társadalmi tanítás főbb pontjait, ezután ennek magyar recepcióját mutatom be, majd a katolikus társadalom- tudományi gondolkodás elemzése vezet el a kereszténydemokrácia eszme- történeti előzményeinek vizsgálatához.

II.

A pápai enciklikákban megfogalmazódó katolikus társadalmi tanítás szellemi hatóerővé az 1930-as években vált Magyarországon, noha közismerten XIII. Leó Rerum Novarum kezdetű 1891-es enciklikája11 * hozta meg a római katolikus egyház történetében azt a fordulatot, amelytől kezdve az egyház tágabb összefüggésekben is kifejtette saját elképzeléseit az emberi társadalom és gazdaság optimális működéséről. Magyarországon azonban csak az 1930-as években alakult ki az a szellemi környezet, amelyben a katolikus társadalmi tanítás már nem csupán az egyház szűkén vett belső nyilvánossága előtt jelenhetett meg, hanem az ország értelmiségi diskurzusában megjelölt témák alternatív megközelítését is felkinálhatta.

A társadalmi tanítás a 19. század végén abból a világegyházat érintő felismerésből indult ki, hogy létérdeke a modern kor felvetette problémák11 Altermatt, 2001.20. p.

» RANDT, 2006.264. p.

1,1 Schluchter, WOLFGANG: Rationalism, Religion and Denomination. Berkeley, 1989. 251-254. p.

11 Szövegét Id.: Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szerk.: Tomka Miklós Goják János. Bp., é. n. [1993.] [továbbiakban: Tomka-Goják (szerk.), 1993.] 27-55. P-