Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása 11 fogjuk - az 1730-as évek végén, az ajándékkönyv-osztás szokásának megszűnése után kapott elsődleges szerepet a tagság lelki olvasmányokkal való ellátásában. A társulat kegyes gyakorlatai és könyvtára mellett elsősorban az 1670- es évektől adatolható ajándékkönyv-osztásával szolgálta tagjai lelki épülését. A xeniumkiadás és osztás gyakorlata egyúttal a kongregáció társadalmi beágyazottságát is tükrözte. Az aktív tagokon, a diák sodalisokon kívül ugyanis a pozsonyi kanonokok, valamint a társulatot pártoló egyházi és világi előkelők (legtöbbször egyben egykori tagok), magyar kamarai tanácsosok, városi elöljárók - a forrásokban összefoglalóan: domini externi — is rendszeresen kaptak ajándékkönyveket. Volt olyan év, amikor akár 3-5 különböző művet is osztottak, mindegyiket a kongregáció más-más csoportjainak. Az album az 1677-1729-es évkörből 20 év bejegyzéseiben (1677-1678, 1706-1710, 1716-1726, 1728-1729) összesen 45 különböző xeniumosztást említ. A diáriumban az 1710-1734-es évekből 21 év bejegyzéseiben (1710- 1712, 1715-1717, 1720-1734)3! fordul elő ajándékkönyv-osztás említése, ezekből az albumban nem említett, azt kiegészítő adat 17. Knapp Éva katalógusában, amely a példány szerint ismert társulati kiadványokat gyűjti össze, az 1715 és 1774 közötti évekből mindössze 16 kiadványa szerepel a pozsonyi társulatnak.32 Az album és a diárium mint források bevonásával tehát jelentősen bővül az ismert ajándékkönyvek köre. Az összesen ismert 62 xeniumosztásból 10 alkalommal nem sikerült azonosítani a művet, a fennmaradó 52 esetből pedig 34 műnek összesen 47 kiadásáról van tudomásomé A Függelékben közölt táblázatban az azonosított ajándékkönyvek szerepelnek a forrásokban való előfordulásuk időrendjében. A több évben, több kiadásban is osztott művek annyiszor szerepelnek, ahány alkalommal ajándékozták őket. Megjegyzendő, hogy a kiadások és példányok további gyűjtésében is nagy lehetőségek rejlenek, a jelen munka elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár anyagán alapul. A xeniumkiadványokra vonatkozó bejegyzések elemzésekor előbb a külföldi, majd a magyar szerzők munkáit, végül pedig a nem azonosított köteteket veszem számba. A három csoporton belül az egyes szerzőket a forrásokban szereplő legkorábbi előfordulásuk sorrendjében említem. A) Külföldi szerzőségű művek Giovanni Battista Manni (1606-1682) jezsuita Quatuor maximae című munkája (1678a) a jelenleg ismert legkorábbi azonosítható pozsonyi társulati kiadvány. Jelentőségét növeli, hogy a Knapp által említett első xeniumhoz képest 27 évvel korábbi, és az album szövege alapján egyértelmű, hogy Pozsonyban, a kongregáció kiadványaként jelent meg: „hic * 33 Jahrhunderts. Online: www.vd17.de - 2013. február.; 1680. évi kiadása: Uo. i:o64712D. s* A diáriumba 1713-ban járvány miatt nem készítettek bejegyzést, 1714-ben nem említettek xeniumosztást. A feljegyzések az 1717-1719. évekből hiányosak. 3* Vö. Knapp, 2001. 223-225. p. Ezekből az utolsó három nem xeniumkötet, hanem nyomtatványként is kiadott beszéd: Uo. 224-225. p. (Pozsony V-14-V-16.). 33 Ha feltételezzük, hogy Kempis munkájából 1721 és 1723 között háromszor ugyanazt a kiadást osztották.
