Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - RECENZIÓK - Somodi Imre: Izsák megkötözése. Történet és hatástörténet

Recenziók 113 abban van, hogy az olvasó a Tér 22 esetében úgy kerül a történet hatása alá, hogy nincs tudatában annak, hogy ezt milyen eszközök váltották ki. Sajátos módon kapcsolódik a Tér 22-höz Bányai Viktória Aqédá mint archetípus a középkori zsidó mártírok leírásában című tanulmánya, mely az első keresztes hadjárat dicstelen eseményéről, a Rajna-vidéki zsidóság elleni pogromról szól. A mészárlás idején zsidó szülők gyakran inkább maguk ölték meg gyermekeiket, mint hogy azok a „istentelenek” fegyverei­től essenek el, vagy megkereszteljék őket. A pogromról beszámoló zsidó krónikák ezeket a gyermekgyilkosságokat Ábrahám áldozatával hasonlítják össze, és a Tér 22 fogalomkészletével íiják le. Érdekes színfoltja a kötetnek Hubainé Muzsnai Márta „Kötél általi szabadulás" - Aqédá egy pszichológus szemével című tanulmánya. Ugyan­is mivel egy másik tudomány képviselőjeként tekint a szövegre, ezért felte­het vele kapcsolatban olyan kérdéseket is, amelyek a teológia számára talán túl „kényesek”: Vajon ha Ábrahámnak volt mersze vitába szállni Is­tennel a szodomabeliekért, miért nem tette meg ezt saját fia érdekében? Mi árul el érettebb hitet, Isten-kapcsolatot: a Szodoma-beliekért való kiállás vagy a gyermekgyilkosságra vonatkozó parancsnak való feltétlen engedel­messég? Vajon a próba nem arra irányult-e, hogy Ábrahámnak ragaszkod­nia kellett volna az egyetemes erkölcsi normákhoz még Istennel szemben is - ahogy tette a szodomabeliekért való alkudozásakor, és ahogy Jákob ké­pes volt viaskodni Istennel?3 * Okozott-e ez a traumatikus esemény lelki sérüléseket Izsáknak és Ábrahámnak? Stb. A pszichológus megállapítása, hogy ahogyan Ábrahám végül is nem áldozta fel fiát, úgy sok mai szülő viszont képes feláldozni gyermekét, gyermeke lelki egészségét: az anyagi javakért folytatott hajszában feláldozza a gyermekre fordított időt, figyel­met, végső soron a szülő-gyermek kapcsolatot. A könyv Nyáry Péter Példák az Aqédá bibliodramatikus feldolgozá­sára című írásával zárul. Az Izsák megkötözése című kötet tematikus sokszínűségéből is látszik, hogy a Tér 22 a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek gondolatait mozgó­sította a múltban és a jelenben egyaránt. Hogy ez az érdeklődés ma sem hunyt ki, jól példázza, hogy az Izsák megkötözése immár a harmadik könyv, amelyet néhány éven belül a magyar olvasóközösség a témáról kéz­be vehetett. 2004-ben jelent meg egy kiadvány, mely az ókeresztény írók­nak a Tér 22-re vonatkozó magyarázatait gyűjti egy reprezentatív kötetbe.3 Ezzel nagyjából egy időben látott napvilágot a Tér 22 egyik legeredetibb és 3 Ez a felvetés - melyet a szerző Raj Tamástól idéz - teljesen a fordítottja Kierkegaard híres értelmezésének. Kierkegaard szerint Ábrahám erkölcsi értelemben közönséges gyermekgyilkos. Ábrahám azonban nem bűnös, mert a hitben abszolút viszonyba ke­rült Istennel, így fölébe lépett az erkölcsnek. Ábrahám áldozata tehát nem értelmez­hető erkölcsi sikon. Sőt, Ábrahám akkor követett volna el bűnt, ha ragaszkodva az er­kölcshöz nem lett volna hajlandó feláldozni fiát. Kierkegaard, S0REN: Félelem és reszketés. Ford.: Rácz Péter. H.n. [Bp.j, 1986. (továbbiakban: Kierkegaard, 1986.) A történet értelmezésében Kierkegaard-ral ellentétes álláspontot képvisel, és az erkölcs elsőbbségét vallja Kant. Kant, Immanuel: A fakultások vitája. In: Kant, Immanuel: Történetfilozófiai írások. H. n., é. n. [1997] 401. p. 3 Akéda. Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében. Szerk.: Heidl György. H. n. [Bp.j, 2004.

Next

/
Thumbnails
Contents