Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - RECENZIÓK - Somodi Imre: Izsák megkötözése. Történet és hatástörténet
Recenziók 113 abban van, hogy az olvasó a Tér 22 esetében úgy kerül a történet hatása alá, hogy nincs tudatában annak, hogy ezt milyen eszközök váltották ki. Sajátos módon kapcsolódik a Tér 22-höz Bányai Viktória Aqédá mint archetípus a középkori zsidó mártírok leírásában című tanulmánya, mely az első keresztes hadjárat dicstelen eseményéről, a Rajna-vidéki zsidóság elleni pogromról szól. A mészárlás idején zsidó szülők gyakran inkább maguk ölték meg gyermekeiket, mint hogy azok a „istentelenek” fegyvereitől essenek el, vagy megkereszteljék őket. A pogromról beszámoló zsidó krónikák ezeket a gyermekgyilkosságokat Ábrahám áldozatával hasonlítják össze, és a Tér 22 fogalomkészletével íiják le. Érdekes színfoltja a kötetnek Hubainé Muzsnai Márta „Kötél általi szabadulás" - Aqédá egy pszichológus szemével című tanulmánya. Ugyanis mivel egy másik tudomány képviselőjeként tekint a szövegre, ezért feltehet vele kapcsolatban olyan kérdéseket is, amelyek a teológia számára talán túl „kényesek”: Vajon ha Ábrahámnak volt mersze vitába szállni Istennel a szodomabeliekért, miért nem tette meg ezt saját fia érdekében? Mi árul el érettebb hitet, Isten-kapcsolatot: a Szodoma-beliekért való kiállás vagy a gyermekgyilkosságra vonatkozó parancsnak való feltétlen engedelmesség? Vajon a próba nem arra irányult-e, hogy Ábrahámnak ragaszkodnia kellett volna az egyetemes erkölcsi normákhoz még Istennel szemben is - ahogy tette a szodomabeliekért való alkudozásakor, és ahogy Jákob képes volt viaskodni Istennel?3 * Okozott-e ez a traumatikus esemény lelki sérüléseket Izsáknak és Ábrahámnak? Stb. A pszichológus megállapítása, hogy ahogyan Ábrahám végül is nem áldozta fel fiát, úgy sok mai szülő viszont képes feláldozni gyermekét, gyermeke lelki egészségét: az anyagi javakért folytatott hajszában feláldozza a gyermekre fordított időt, figyelmet, végső soron a szülő-gyermek kapcsolatot. A könyv Nyáry Péter Példák az Aqédá bibliodramatikus feldolgozására című írásával zárul. Az Izsák megkötözése című kötet tematikus sokszínűségéből is látszik, hogy a Tér 22 a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek gondolatait mozgósította a múltban és a jelenben egyaránt. Hogy ez az érdeklődés ma sem hunyt ki, jól példázza, hogy az Izsák megkötözése immár a harmadik könyv, amelyet néhány éven belül a magyar olvasóközösség a témáról kézbe vehetett. 2004-ben jelent meg egy kiadvány, mely az ókeresztény íróknak a Tér 22-re vonatkozó magyarázatait gyűjti egy reprezentatív kötetbe.3 Ezzel nagyjából egy időben látott napvilágot a Tér 22 egyik legeredetibb és 3 Ez a felvetés - melyet a szerző Raj Tamástól idéz - teljesen a fordítottja Kierkegaard híres értelmezésének. Kierkegaard szerint Ábrahám erkölcsi értelemben közönséges gyermekgyilkos. Ábrahám azonban nem bűnös, mert a hitben abszolút viszonyba került Istennel, így fölébe lépett az erkölcsnek. Ábrahám áldozata tehát nem értelmezhető erkölcsi sikon. Sőt, Ábrahám akkor követett volna el bűnt, ha ragaszkodva az erkölcshöz nem lett volna hajlandó feláldozni fiát. Kierkegaard, S0REN: Félelem és reszketés. Ford.: Rácz Péter. H.n. [Bp.j, 1986. (továbbiakban: Kierkegaard, 1986.) A történet értelmezésében Kierkegaard-ral ellentétes álláspontot képvisel, és az erkölcs elsőbbségét vallja Kant. Kant, Immanuel: A fakultások vitája. In: Kant, Immanuel: Történetfilozófiai írások. H. n., é. n. [1997] 401. p. 3 Akéda. Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében. Szerk.: Heidl György. H. n. [Bp.j, 2004.
