Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Welker Árpád: Felekezeti társadalom - felekezeti műveltség. (Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület.)
Felekezeti társadalom — felekezeti műveltség 91 fontolások mellett a „kegyesség művelődéstörténete a képzőművészet tükrében” is szóba került. A magyar társadalom hagyományos felekezeti és etnikai sokszínűségéből következően szinte bármely felekezet kerülhet lokálisan vagy regionálisan kisebbségi helyzetbe, és a felekezetek közötti kapcsolatok egyik legalapvetőbb aspektusa éppen a többségi-kisebbségi viszonyok minősége és formája. A Kisebbségi csoportok - kisebbségi stratégiák szekció előadásai között - aligha meglepő módon - a zsidósággal kapcsolatos előadások jelentős súllyal szerepeltek, az előadások éppen felét téve ki. Szintén aligha meglepő, hogy ezek közül kettő is 'az antiszemitizmus problematikájával foglalkozott, és így nem tárgya, csupán apropója volt a zsidóság mint felekezeti közösség. Ezzel együtt a téma speciális helyzetéből fakadóan aligha tagadható, hogy a közösséggel szembeni előítélet releváns a kisebbségi lét szempontjából. További tárgyalt kisebbségi közösségekként az evangélikusok, orthodoxok, reformátusok jelentek meg. Tóth Agnes izgalmas előadása a „Memorandum-ügy” kapcsán összekapcsolta a felekezeti és a nemzetiségi problematikát. LÁNG Benedek a kódfejtés rejtelmeibe avató előadásában ráadásul egy hipotetikus vallási kiscsoport létezését is felvillantotta. Amint az közismert, az oktatásügy önmagában is nagy téma, és a magyar kontextusban erőteljesen kapcsolódik a felekezeti problematikához. Itt a felekezeti egyenlőtlenségek, a tolerancia és a kizárólagosság kérdései egyaránt szóba jöhetnek az iskolázás szorosabban vett témái mellett. Az alapfokú és középfokú oktatás, a magyarosítás, a papság társadalmi szerepe, és a különböző konfliktusok egyaránt szóba kerültek az iskolázás kérdéseivel összefüggésben. A felekezetek egymáshoz való viszonya mögött már ott rejlik az állam- hatalom, helyi hatalom/hatalmak és a felekezetek kapcsolatának kérdése. A Felekezeti csoportok: a „hatalom” és a hatalom gyakorlása a társadalomban szekció különleges érdeklődést-váltott ki. Valószínűleg azért, mert ez volt legközelebb a vallás és politika, vagy felekezetek és politika nagyobb — és valószínűleg leginkább vitatott - problémájához. A témakör iránt érdeklődőnek több megközelítésben volt lehetősége érdekes és új szempontokat hallani a szekció előadóitól. Dobszay Tamás a reformkor alsófokú igazgatásának felekezeti aspektusairól adott képet, a dualizmus korra vonatkozóan pedig a városi kegyúri jog gyakorlásának paradoxonairól hangzott el előadás. Szabó Dániel az első világháború időszakába vitte el a hallgatóságot, és testhezálló idézetekkel tűzdelt előadásában a felekezetek vezetőinek a háborúval kapcsolatos megnyilatkozásait elemezte. A konferenciát méltó módon zárta Fazekas Csaba előadása az egyházi vezetések rendszerváltás idején megnyilvánuló bizonytalankodásáról. A Hajnal István Kör győri konferenciájának céljai között szerepelt a társadalomtörténet-kutatás és az egyháztörténet közelítése, illetve annak tudatosítása, hogy a felekezetek, a vallási közösségekhez tartozás ezernyi velejárója jelentős formálói a történelemnek, és különösen igaz ez a sokfelekezetű Magyarország esetében. A konferencia ezen céloknak maximálisan megfelelt, és remélhető, hogy inspirálóan hatott további kutatásokra is. (Welker Árpád)
