Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tokics Imre: Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos konferencia.

Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos konferencia. (Boldog Élet Alapítvány, H.N. Adventista Egyház.)

Budapest, 2011. november 21.

A budapesti Hetednapi Adventista Egyház terézvárosi kápolnája adott otthont a jeles vallásszabadsági konferenciának. A 2011. évi C. egyházügyi törvény nem csupán a „biznisz egyházak” életét pecsételte meg, hanem a kisegyházak számára is aránytalan megaláztatást jelent. A törvényhozó jogilag nem finomította a törvényt, hogy ne egy mértékkel méljen az egyház bőrébe bújt civil szervezetek és a valós egyházi tevékenységet végzők között. A konferencia anyaga példás gyorsasággal, alig három héttel a rendezvény után nyomtatásban is megjelent. Ennek december 20-án Budapesten tartott bemutatóján Sólyom László, az Alkotmánybíróság és a Magyar Köztársaság korábbi elnöke Egyházügyi törvény és alkotmányos kultúra című elemzésében a rendezvényről így vélekedett: „Ismét egy konferencia, amelyet előbb kellett volna megtartani: az egyházak jogállásáról szóló sarkalatos törvény megalkotása előtt. Egy ilyen súlyú törvény előkészítése megkövetelte volna mind a valóság föltárását, vagyis az egyházak mai helyzetének és tevékenységének elemzését, mind pedig az elvi és az alkotmány- jogi alapok tisztázását, vagy legalább felelevenítését.”

E tudományos konferencián olyan jogi szakemberek voltak az előadók, akik az egyházügyi törvény szakmai koherenciáját elemezték, a magyar jogalkotás történeti távlataiba helyezték a 2011. évi C. törvényt. Az előadók között teológiát művelő egyetemi tanárok az ekklészia fogalmát, újszövetségi összefüggéseit elemezve a törvény diszkriminatív oldalára mutattak rá.

A konferencia bevezetőjében Erdélyi László, foglalkozására nézve köz- tisztviselő, aki vallási hovatartozását és presbiteri megbízatását egyszerre vallotta meg, így fogalmazott: „Mivel az új törvény sok egyházat megszüntetett, mi úgy érezzük, hogy Jézus vallatásához hasonlóképpen kaptunk egy nagy pofont, amely akár egy közösség vagy több közösség teljes szétoszlá- sához, halálához is vezethetne. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy van jogunk megkérdezni a döntéshozóktól: »Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem.« (János evangéliuma 18,2223)-”

Szuhánszky Gábor, az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség főtitkára 32 egyház és gyülekezet nevében jegyezte meg, hogy „nem politikai üzenet kíván lenni e konferencia, hanem szakmai és teológiai értékelést végzünk a törvény kapcsán”.

Bóna Zoltán politikai főtanácsadó, a Magyarországi Ökumenikus Tanács Főtitkára így fogalmazott: ,Az sem titok, és nem nekem kell elmondani, hogy az aktuális, éppen még érvényben lévő egyházi törvény erős korrekcióra szorult, és ezt a feladatot kapta az a részben szakértői, részben politikusi közösség, amely a törvényalkotás mögött áll. És nem titkolt, nem is csak implicite, hanem explicite is kifejtett tény az, hogy a mai konferencia ennek a törvénynek az összefüggésében került megrendezésre; ha úgy tetszik a törvény hívta életre és a törvényalkotás folyamatában - amely több szempontból nem zárult le - van óriási jelentősége ennek a konferenciának. Nekem személy szerint nagyon tetszett az a kifejezés a meghirdetett