Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - DOKUMENTUM - Udvarvölgyi Zsolt: Memoár szilánkok Bangha Béláról, Griger Miklósról és Prohászka Ottokárról
Dokumentum Memoár szilánkok Bangha Béláról, Griger Miklósról és Prohászka Ottokárról Udvarvölgyi Zsolt Meskó Zoltán (1883-1959) a két világháború közötti magyar politikatörténet sajátos életutat befutó alakja volt. Katonatisztként kezdte pályafutását, amelyet 1917-ben politikusként folytatott 1944-ig. Rövid ideig több állam- titkári funkciót is betöltött (kisgazdaügyi, földművelésügyi, ill. belügyi), majd 1920-ban a Kisgazdapárt megszervezésében volt kiemelkedő szerepe. A húszas években kisgazdapárti, majd egységes párti képviselőként a Parlament falai között és egyéb fórumokon is aktív politikai és közéleti tevékenységet folytatott. Csipkelődő, élcelődő megjegyzései, anekdotázásai könyv formájában is megjelentek.1 A kötetből egy mikszáthi figura, egy aktív és befolyásos, ugyanakkor szórakoztató és mindenből tréfát űző politikus képe bontakozik ki. A harmincas években egyre inkább antiszemitává vált, szónoklataiban és interpellációiban is radikalizálódott, a magyar nyilasmozgalom egyik előfutáraként lépett fel. 1932. június 16-án a Parlament falai között jelentette be a Nemzeti'Szocialista Földműves és Munkáspárt megalakulását. Bár a magyar szélsőjobboldali pártokról, különösen a nyilasokról számtalan könyv és tanulmány látott napvilágot, Meskóval történeti irodalmunk alig foglalkozott. Részletes feldolgozás is a konkurens mozgalomról, a Böszörmény Zoltán által vezetett kaszáskeresztesekről készült. Magyarországon a harmincas évek kezdetén alakultak meg az első számottevő nemzeti szocialista pártocskák. Ezt megelőzően csak teljesen jelentéktelen kezdeményezések bukkantak fel (fasiszta pártok, nemzeti pártok). A Parlamentben elsőként Meskó Zoltán képviselő lépett fel nemzeti szocialista programmal. Doktori értekezésem2 3végén függelékként publikáltam Meskó Zoltán két fiának, ifj. Dr. Meskó Zoltánnak^ és Meskó Lajosnak« a visszaemlékezéseit, feljegyzéseit. A Horthy-korszak memoárirodalma már számos esetben szolgáltatott kiegészítő információkat a történettudomány számára. A két Meskó testvér írása azonban sajátos szemszögből, a felnövekvő és apját mindenben követő gyermek perspektívájából vetíti elénk egy nem szokványos életút apró és jelentős állomásait. Az írásokban sajátosan keveredik a családi história a huszadik századi Magyarország sorsfordító eseményeivel. Meskó Lajos (1911-2008) piarista paptanár a kilencvenes években az Egyesült Államokban vetette papírra lírikusabb stílusban íródott, kissé 1 Meskó Zoltán vidám históriái. Elmondja a T. Ház folyosóján. Összegyűjtötte: Vidor Gyula. Bp., 1925. 2 Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: egy politikusi pályakép. Miskolc, 2008. (Kézirat. PhD-értekezés. Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola.) (továbbiakban: Udvarvölgyi, 2008.) 3 Meskó Zoltán-Gyula emlékezései II. (Diktálta 1979 júliusában, Rómában.) Kézirat. « Meskó Zoltán. (Meskó Lajos piarista paptanár visszaemlékezése édesapjáról.) Egyesült Államok, 1996. Kézirat.
