Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - DOKUMENTUM - Udvarvölgyi Zsolt: Memoár szilánkok Bangha Béláról, Griger Miklósról és Prohászka Ottokárról

„Vagyon a toronyban egy fertályos óra”

81

csapongó, indulatoktól sem mentes visszaemlékezéseit. A 11 oldalas, sűrűn teleírt kézirat híven tükrözi egy konzervatív, hithű, elveihez mindvégig ragaszkodó és emigrációba kényszerült ember nézeteit.s Ifj. dr. Meskó Zoltán (1908-1989?) jogász, politikus apjának már a pártszervezésben és az ideológiai munkában is hű segítőtársa volt. Elfogultságoktól sem mentes memoárjait 1979 júliusában diktálta le Rómában egy családi összejövetelen. A 16 oldalas gépelt iratban a szikárabb stílusú, pontos és tényszerű adatközlő részek sajátosan keverednek a szubjektív kommentárokkal. Mindkét memoár tartalmaz érdekes és mindeddig ismeretlen visszaemlékezéseket a korszak jelentős egyházi személyiségeiről, különösen Bangha Béláról,5 6 Griger Miklósról7 és Prohászka Ottokárról.8 Ezeket talán nem érdektelen forrásközlésként is közreadnunk. Véleményem szerint fontos adalékként szolgálhatnak a prominens keresztény pap-politikusokról a jelenlegi mainstream egyháztörténeti kutatás9 által alkotott kép objektí5 FelsővályiÁkos: Elhunyt Meskó Lajos Géza piarista szerzetes. In: Magyar Kurír, 2008. október 17. Online: www.magyarkurir.hu [2011. november.]

6 Bangha Béla (Nyitra, 1880 - Budapest, 1940) jezsuita szerzetes, politikus, hitszónok. 1895-ben belépett a jezsuita rendbe, 1909-ben szentelték pappá. Az I. világháború előtt és alatt Budapesten és Canterburyban működött. 1913-ban megalapította és 1923-ig szerkesztette a Magyar Kultúra c. folyóiratot. 1918-ban Baranyay Lajossal és Buttykay Antallal létrehozta a Központi Sajtóvállalatot. 1922-ben előadásokat tartott Hollandiában és Észak- Amerikában, 1934-ben pedig Dél-Amerikában. 1923 és 1926 között Rómában a Mária-Kongregációk központi lapját szerkesztette. Az Actio Catholica egyik alelnöke és a Katolikus Lexikon főszerkesztője volt.

7 Griger Miklós (Körmöcbánya, 1880 - Budapest, 1938) római katolikus pap, országgyűlési képviselő, szociálpolitikus. A budapesti egyetem teológiai karán szerzett doktori oklevelet. Jánosréten, Bakonysárkányban, Sóskúton, végül 1930-tól Bicskén volt plébános. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő, 1926-ban keresztényszocialista programmal a csornai kerületben választották meg. Parlamenti beszédeiben bírálta a kormány működését. Megalapította a legitimista Nemzeti Néppártot, pártjának programjával azonban 1935-ben a Gömbös-kormányzat kibuktatta a parlamentből. 1937-ben Lovasberényben szerzett ismét mandátumot. Számos cikke jelent meg az Egyházi Közlönyben, az Alkotmányban és az Igaz Szó c. lapban.

8 Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858 - Budapest, 1927) római katolikus püspök, egyházi szónok és író, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1909, rendes 1920). 1881-ben szentelték pappá. 1884-ben Esztergomban a teológia, 1904-től a budapesti egyetemen a dogmatika tanára. 1905-től székesfehérvári püspök. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője. Az ő nevéhez fűződik 1903-ban az első keresztényszocialista szervezetek megalapítása. 1916-ban javaslatot tett a hadviseltek földdel való jutalmazására. 1919-ben a székesfehéivári mozgalom vezére. 1920 - 22-ben ország- gyűlési képviselő, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának elnöke. A Kisfaludy Társaság tagja (1926). A szószéken kapott agyvérzés következtében halt meg.

9 Például: Gergely Jenő: Prohászka Ottokár, „a napbaöltözött ember”. Bp., 1994.; Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár életének titka. Székesfehérvár, 2009.; Orvos Levente: Prohászka Ottokár és Bangha Béla egyházképe. In: Távlatok, 2008. 4. sz. 36-42. p.