Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban és Internátusban az 1910-es években
Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban 59 lalkozásból állt. A napirend pontos betartása kötelező volt, de betegség vagy egyéb indok alapján felmentést lehetett kapni alóla.16 A bentlakók szülők általi meglátogatása az elöljáróság engedélyéhez volt kötve. Látogatásra havonta egyszer, a tanórák és a stúdiumok idején kívül kerülhetett sor. A tanulók intézetből való kijárását is csak havi egy alkalommal engedélyezték kizárólag szülők vagy közeli rokonok felügyelete alatt. Ennek feltétele volt, hogy a tanuló utolsó havi tanulmányi eredményeiben és magaviseletében semmi kifogásolható nem volt. A városon kívülre azonban egyáltalán nem engedték a bentlakókat.1? Ha valaki látogatás vagy kimenő alkalmával valamit kapott, köteles volt bemutatni az elöljárónak, s csak az ő engedélyével tarthatta meg. Hasonlóképpen az internátus növendékeinek küldött valamennyi csomagot legelőször valamelyik elöljárónak kellett megtekintenie. A növendékek csak olyan olvasmányokat birtokolhattak, melyeket az elöljáróságtól kaptak, vagy az elöljáróság engedélyezett számukra. A bentlakók szüleiknek hetente írtak levelet, illetve egy-két rendkívüli alkalomkor (például névnap).18 Mivel az intézet célja a keresztény nevelés volt, ezért a vallást és erkölcsöt sértő minden cselekedet súlyos vétségnek számított. Megkövetelték az elöljárók irányában az engedelmességet. Ennek megsértése ugyancsak súlyos vétség volt. Szintén súlyos vétségnek számított a felebaráti szeretet elleni minden bűn (például gúnyolódás). Saját környezetében mindenki köteles volt rendet és tisztaságot tartani. Tiltott volt a rongálás, illetve alkohol és tűzveszélyes anyagok birtoklása. Tilosak voltak a veszélyes, vakmerő játékok, de az elpuhult kényeskedés is. Tiltott volt más tárgyaihoz nyúlni, más hálóhelyiségébe belépni. Használati tárgyakat engedély nélkül elajándékozni, elcserélni nem volt szabad. Továbbá tilos volt mindenféle pénzbeni ügylet, adásvétel, szerencsejáték. A diákok engedély nélkül nem hozhattak létre egyleteket, társulásokat.19 Költségek. A tanulók segélyezése A gimnáziumba való beíratás díja 10 korona, az éves tandíj pedig 40 korona volt, melyet egy összegben kellett fizetni.20 1916-ban a tandíj 50 koronára emelkedett.211919-ben a beíratási díj 20, a tandíj pedig 120 koronára nőtt, ezért lehetővé tették a két részletbeni fizetést.22 * A tandíj elengedését vagy mérséklését kérhették az arra igazoltan rászorulók. A tandíjmentesség feltétele volt a tanuló megfelelő szorgalma és magaviseleté.28 Az internátusbán tartásdíjat kellett fizetni, amelynek éves összege 1915-ben 700 korona volt. A tartásdíj fedezte a napi négyszeri étkezés, a fűtés, a világítás, a vízhasználat, a mosatás, a takarítás és az orvosi ellátás költségeit. A tartásdíjat negyedéves részletekben kellett fizetni. A 700 koronás tartásdíjon felül egyéb költségek is terhelték, terhelhették az interná16 Jablonkay, 1915. 24-25., 28. p.; Tudnivalók, 1913.11. p. l? Jablonkay, 1915. 26. p. 18 Tudnivalók, 1913.10., 12-13. P-l Jablonkay, 1915. 27. p. 19 Tudnivalók, 1913.10-13. P-; Jablonkay, 1915. 27-30. p. 20 Értesítő, 1912-1913. 20. p. 21 Értesítő, 1915-1916. 43. p. 22 Értesítő, 1918-1919.13. p. 28 Értesítő, 1912-1913. 20. p.
