Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban és Internátusban az 1910-es években

58

Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012)

Az internátusba való belépés a következő módon történt. Beköltözéskor a növendék szülőjével együtt jelentkezett az elöljáróságnál. Holmiját átvették és lajstromozták. Az internátusba költöző diáknak a következő dolgokat kellett magával hoznia: lábbelik, fehérnemű, ágynemű, evőeszköz, tisztálkodó eszközök, téli ruha. Felsőruházatra nem volt szükségük, mert az intézet egyenruháját viselték. Minden cikkből meghatározott darabszámot hozhattak magukkal az egyenlőség és a célszerűség érdekében. A beköltöző növendék minden magával hozott tárgyat köteles volt bemutatni az elöljáróságnak, s csak azokat tarthatta meg, amelyeket az számára engedélyezett.11

Az egyenruha a társadalmi különbségek eltüntetését szolgálta.12 * Az alsó osztályosok egyenruhája ellenzős tengerészsapka, matrózing, rövidnadrág és harisnya volt; a felső osztályosoké ellenzős tengerészsapka, kétsoros zakó és hosszúnadrág.'s

Az internátusbán a diákok életkor szerint szakaszokba voltak osztva. A szakaszok vezetésével egy, még pappá nem szentelt jezsuita rendtag, az ún. magiszter volt megbízva, aki - a gimnáziumi foglalkozás kivételével - minden idejét a szakaszával töltötte. Ő felügyelt a kötelező tanulóidők (studium) alatt, szervezte a programokat, „lelki olvasásokat” tartott stb. Sőt egy hálóteremben is aludt szakaszával. A bentlakók tehát sosem maradtak felügyelet nélkül.14 15 A szakasz minden tevékenységet közösen végzett a magiszter figyelme és irányítása alatt. -Egyik foglakozási helyről a másikra is csapatban vonultak, s a foglalkozások helyét csak engedéllyel hagyhatták eljs

Az internátus napirendje iskolai előadási napokon a következő volt: A bentlakók fél 6-kor keltek. Mosakodás és öltözködés után reggeli imádságot végeztek és szentmisét hallgattak az intézet kápolnájában. Fél 7-kor volt a reggeli. A reggeli és az első óra közötti időben kötelező tanulóidőt, ún. stúdiumot tartottak, melynek során a diákok átismételték az aznapra feladott leckét. 8 órakor kezdődött a gimnáziumi tanítás. A délelőttöt a gimnáziumban töltötték. Az ebéd délben vagy 1 órakor volt. Ebéd után hosz- szabb felüdülési idő, ún. rekreáció következett, amelyet a játszótéren, rossz idő esetén a játszóteremben tartottak. A rekreáció nem szabadfoglalkozás volt, hanem a szakasz közös programja a magiszter felügyelete alatt. A rekreáció után háromszor egy héten csoportos sétára mentek. A többi napokon séta helyett stúdiumot tartottak. Ezt követte az uzsonna. Uzsonna után újra rekreáció, majd 5 órától 7 óráig stúdium egyszer 5 percnyi szünettel megszakítva. 7 órakor volt a vacsora, amit rekreáció követett. 8 órakor következett az esti ima, amely után mindenki elvonult a hálóterembe, majd öltözködés és mosakodás után nyugovóra tért. A vasárnapi és ünnepnapi szünetnapok programja stúdiumból, több rekreációból és szabadfog11 Jablonkay, 1915.19-20., 22-24. p.

12 Jablonkay, 1915. 27. p.

14 Petruch, 1994. 57-58. p.; Hegedűs László: A „Pius”. Kollégium a Mecsek alján. Pécs, 1991. (továbbiakban: Hegedűs, 1991.) 7. p.

14 Jablonkay, 1915.16-17. P15 Tudnivalók, 1913.10-11. p.; Jablonkay, 1915. 28-29. p.