Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - RECENZIÓK - Somodi Imre: Küng, Hans: Minden dolgok kezdete. Természettudomány és vallás
Recenziók 121 eredményeinek felhasználásával, azokat értelmezve a teológia és filozófia levonhat következtetéseket a tapasztalaton túli, metafizikai valóságról. A természettudomány bármekkora előrelépése sem fogja tehát szükségtelenné tenni a vallást és a filozófiát, mert a természettudomány egy határon túl nem képes adekvát válaszokat adni. Másrészt vannak olyan kérdések (a világra, az emberre, a megismerésre, a helyes cselekvésre stb. vonatkozóan), melyek eleve nem természettudományos kérdések, de ettől még nem irracionálisak, s az egyes ember és az emberiség életében különösen nagy jelentőséggel bírnak.s Ezeket a természettudomány - nyilván - nem is válaszolhatja meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene szenvedélyesen keresni a választ ezekre a kérdésekre. A metafizikai problematika tehát egyszerűen nem küszöbölhető ki sem az egyén, sem az emberiség életéből, és az ember nem nélkülözheti a vallást és a filozófiát, amely éppen ebben a problémakörben segít tájékozódni. Valójában a vallás negligálása a tudomány nevében csak a modernitás - mint az emberiség (és az egyes ember) „lázadó”, „öntudatra ébredő” „ifjúkora” - szükségszerű, ám csupán ideiglenesjelensége, amely a posztmodern „felnőttkorában” tarthatatlan attitűd. Kívánjuk, hogy - akár Hans Küng Minden dolgok kezdete című kiváló művének kalauzolásával - mind többen megérkezzenek a posztmodern révébe!5 6 (ism.: Somodi Imre) 5 Idézzük emlékezetünkbe azt a négy kérdést, amelyet Kant a filozófia alapkérdéseinek tart! („Mit lehet tudnom? Mit kell tennem? Mit szabad remélnem? Mi az ember?”) Kant, Immanuel: Logik. In: Turay Alfréd - Nyíri Tamás - Bolberitz Pál: A filozófia lényege, alapproblémái és ágai. Bp., 1981. 30-32. p. 6 Küng könyve örvendetes módon nem az első, amely a természettudomány és a vallás viszonyáról magyar nyelven megjelent. Többek között: BOLBERITZ PÁL: Lét és kozmosz. Az anyagi világ keresztény szemlélete. Bp., 1985.; VUKANOVIC, VLADIMIR: Tudomány és hit. Bp., 1998.; WARD, KEITH: Isten, véletlen és szükségszerűség. Bp., 1998. Illetve feltétlenül szólnunk kell Pierre Teilhard de Chardin munkásságáról, aki a katolikus egyházban először végezte el a modern természettudományos eredmények - nem apblogetikus, hanem kreatív, gyümölcsöző — teológiai interpretációját, s akiről könyvében Hans Küng is nagy tisztelettel emlékezik meg. Teilhard-tól és Teilhard-ról rengeteg publikáció jelent meg magyarul is. A legfontosabb: Út az Ómega felé. Válogatás Teilhard de Chardin műveiből. Bp., 1980.
