Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Petrőczi Éva: I. (VI.) Jakab és Magyarország

48

Egyháztörténeti Szemle X1I1/1 (2012)

hirtelenséggel elhunyt fiához, Henrik herceghez intézett egy őt Bethlen „törökbarát” magatartásától óvó levelet, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár 1909-ben meg is vásárolt.7

Ami a következő generációt, Jakab ivadékait illeti, közülük leginkább a szerencsétlen sorsú Stuart Erzsébet - V. Frigyes párról tudott a korabeli magyarság. Az 1613-ban nagy össze-európai és különösen összprotestáns pompával megtartott, többlépcsős lakodalmukat többek között egy heidelbergi magyar diák, Súri Orvos Pál köszöntötte tizenkét oldalas latin üdvözlőversével, a Solemnitas Hymneaia Nuptiis-szál.7 8 9

Stuart Erzsébet életét egy másik, a soknyelvű esküvői vers-áradat hamar tovagördülő hullámainál szomorúbb, sőt, szégyenteljesebb epizód köti hazánkhoz.'-1 Egy tizenkilencedik századi angol történész hölgy, Elizabeth O. Benger rekonstruálja ezt a történetet korabeli dokumentumok alapján készült monográfiájában.10 E leírás szerint 1619. november 19-én, éppen Erzsébet napján Prágában a frissen felkent „téli királynénak” az a szerencsétlen ötlete támadt, hogy felöltötte férje egyik távoli ősanyjának, Árpádházi Szent Erzsébetnek a jelmezét, sőt kötényét rózsa alakú süteményekkel töltötte meg, amelyeket körbekínált a cseh udvar őt amúgy is idegenül, ellenségesen szemlélő hölgyeinek, akik egyébként az édes „alamizsnát” azonnal a földre dobálták. Erzsébet ezzel a gesztussal nem csupán a cseh hölgyek rokonszenvét próbálta megszerezni, hanem férjének, s férje nagybátyjának, Moritz von Hessen-nek, a „tudós” Móricnak is kedveskedni akart, aki olyan nagyra tartotta Árpád-házi Szent Erzsébetet, hogy az ő emlékét ápolandó még magyar nyelvi tanulmányokba is belefogott.

Eddig a legmagasabb körök, királyok, fejedelmek, diplomaták szintjén vizsgálódtunk valamelyest a Jakab kori angol-magyar kapcsolatok területén. Az igazi, a lényeges áttörést azonban - mint az előszóban már jeleztem is - az a korszak jelentette, amikor a harmincéves háború következményeként megindult a magyar peregrinusok tömegesebb Anglia-járása. Ezt a korszakot megelőzte azonban egy jóval korábbi kiadvány, amelynek megjelenését követően I. Jakab neve Magyarországon és Erdélyben ismertté kezdett válni. Ez természetesen nem a most négyszáz esztendős angol Biblia volt, nem is lehetett, hiszen e szent szöveg veretes angolságát akkoriban még vajmi kevés magyar teológus érthette-értékelhette, hanem Jakabnak

7 Gál István: Maksay Péter angol nyelvű Bethlen életrajza 1629-ből. In: Uő: Magyarország és az angolszász világ. Szerk.: Frank Tibor - Gál Ágnes - Gál Julianna. Bp., 2005. 748-770. p.

8 Az Erzsébet-Frigyes házasságkötés irodalmi visszhangjáról ld.: Gömöri, George: A Memorable Wedding. The literary reception of the wedding of Princess Elizabeth and Frederick of Pfalz. In: Journal of European Studies, 2004. 215-224. p.

9 A Stuart Erzsébet - V. Frigyes házasságról bővebben olvashatunk a következő gazdagon illusztrált, szakkönyv-értékű katalógusban: Der Winterkönig. Friedrich V. der letzte Kurfürst aus der Oberen Pfalz. Amberg - Heidelberg - Prag - Den Haag. Hrsg.: Wolf, Peter - Henker, Michael - Brockhoff, Evamaria - Steiner, Barbara - Lippold, Stephen. Augsburg, 2003. 34-45- p10 Benger, Elizabeth O.: Memoirs of Elizabeth Stuart, Queen of Bohemia. London, 1825.105. p.