Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Földvári Sándor: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia

Beszámoló

A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia Szeged, 2012. május 21-22.

Moravcsik Gyula hazájában - akiről két éve nagyszabású rendezvényen emlékezett meg a Közép-Európai Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia, s amely konferencián a nemzetközi bizantinológia kiválóságai méltatták e magyar tudóst - igazán időszerű s indokolt e szakterület komplex művelését bemutató szakmai rendezvények tartása. Méltó módon tett ennek eleget a Magyar Bizantinológiai Társaság (illetve annak szegedi tagozata), a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem összefogásával megrendezésre került konferencia, mint a hazai bizantinológiai kutatások seregszemléje (néhány külföldi vendéggel). Már a megnyitó előadás is azt jelezte, hogy a Bizánc-kutatást nem szűkítik le a szervezők a tényleges Bizánci Birodalom (bár az utolsó szakaszában legfejlettebb állam!) történetére s kultúrájára. Ennek a kisugárzását, a bizánci kultúrát közvetítő szlávokat, s bennünket, magyarokat is ennek a tudományterületnek a látókörében kell tartani.

H. Tóth Imre Az olymposi Polichron monostor és a szláv írásbeliség c. előadásában mintegy életművét összegezve mutatott rá a cirill betűs irodalom születésének bonyolultságára s a kutatás újabb eredményeire (Mint ismeretes, H.Tóth a már három kiadást is megért Konstantin-Cirill élete s működése c. kismonográfiája óta, melyet Bulgáriában is lefordítottak, számos előadásában és tanulmányában kapcsolta össze a paleográfia, vallás- történet és a nyelvtörténet művelését.1)- Legutóbb hasonló módszerekkel a Sztudion kolostor görög szerzeteseinek a szláv írásbeliségre gyakorolt hatását vizsgálta,2 tehát az idős professzor még új irányban, koherens kutatásokkal törekszik egy következő szintézis felé; amelyhez a szakma nevében kívánunk neki töretlen energiát.

Mesterházy Károly Mediterrán elemek Magyarország 10-11. századi kultúrájában címen bizonyította, hogy az interkulturális kommunikáció huszadik században divatos kutatása történeti dimenzióba is helyezhető. Majd államalapító királyainkhoz kapcsolódó szekció következett, amelyben Baán István az apostoli király fogalmával, Berkes Lajos a veszprémvölgyi oklevél párhuzamaival, Havas László pedig a koronázási palásttal foglalkozott. Kiemeljük ez utóbbit. Havas professzor a Debreceni Egyetem Klasz- szika-Filológiai Tanszékének korábbi vezetőjeként periodikák és forráski1 H. Tóth IMRE: Konstantin-Cirill és Metód élete és működése. Bp., 1981. (Gyorsuló idő.) Átdolgozott változata: UŐ: Cirill-Konstantin és Metód élete. Bevezetés a szláv kultúrtörténetbe. Szeged, 1991. Újrakiadása lényeget nem érintő néhány változtatással: Szeged, 2003. Tanulmányaiból kiemeljük: Cirill és Metód a Kárpát-medencében. In: Vigilia, 1999.11. sz. [Online: http://www.vigilia.hu - 2011. október.] Szintézis jellegű, tankönyvként használt munkája: H. TÓTH IMRE: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig. Csomópontok és átvezető szálak. Szeged, 2005.

2 H. TÓTH Imre: A Stúdión Kolostor hatása a szláv apostolokra és tanítványaikra is. In: Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Tanulmánykötet Ohridi Szent Naum halálának 1100 évfordulója emlékére. Szerk.: DoncsevToso - H. TÓTH Imre - Menyhárt Krisztina. Bp., 2011.57-63-