Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Földvári Sándor: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia
A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc 107 adványok megjelentetésével, illetve a magyar neolatin filológia meghatározó egyéniségeként sokat adott középkori történetünk vizsgálatához is, e munkásságából feltétlen említést kívánnak a királytükrökkel foglalkozó tanulmányai. Most A székesfehérvári casula és Konstantinápoly alapításának 700. évfordulója címmel a koronázási palást bizánci vonatkozásait elemezte, melyet már több korábbi - köztük francia nyelvű - tanulmányában is érintett. Legutóbb magyarul az ELTE Középkori Magyar Történeti Tanszéke által szervezett Ojtozi Eszter emlékkonferencián tartott előadást e témáról március 23-ánA (Az utóbbi rendezvény megnyitó előadásában egyébként Székely György akadémikus éppen III. Béla halálának napján emlékezett meg a Bizáncban nevelkedett magyar királyról.) Havas profesz- szor tudományos iskolájához (követőihez) volt sorolható, bár pécsi illetőségű kutató, Juhász Erika királytükrökkel foglalkozó előadásával. A konferencia rangos vendége volt Niels Gaul, a CEU (Közép-Európai Egyetem) Keleti-Mediterráneum Kutatócsoportjának (CEU CEMS: Central European University, Center for Eastern Mediterranean Studies) vezetője. A műhely elődjeként a bizantinológiai kutatásokat folytató Hellén Tradíció Kutatóközpontja (CEU CEHT: Center for Hellenic Tradition) szervezte meg az MTA-val közösen a már említett konferenciát 2009. november 12. és 14. között Centrum és periféria VII. Bíborbanszületett Konstantin korában: a De ceremoniis-tóí a De administrando imperii-ip címmel, amellyel Moravcsik Gyulának nemcsak emléket állítottak, hanem életművének a feldolgozását is jelentősen elősegítették, egyebek mellett kéziratos hagyatékának vizsgálatával.« Az akkori kongresszus díszvendége volt az az Athanasios Markopoulos professzor (Athén), aki nemcsak a Moravcsik- hagyatékot dolgozta fel a levelezésekig terjedő alapossággal, hanem korábban több sikeres, nyilvános előadást is tartott a CEU vendégprofesszoraként a magyarországi szakmai közönség számára is. Az akkori Moravcsik- emlékkonferencia szervezésében oroszlánrészt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia részéről Bálint Csanád akadémikus, a Régészeti Intézet igazgatója, a később megalakult Magyar Bizantinológiai Társaság elnöke. Kutatásai szélesebb körben ismertek, amennyiben például akadémiai székfoglalójára gondolunk, amelyben szintén érintette Bizánc és a sztyeppéi nomádokból érkező szomszédai kapcsolatait.? Személyére s aktivitására 3 4 5 3 Az ELTE-n tartott konferencia programja elérhető a facebook közösségi oldal nyilvános eseményei között Byzantino-Slavica: Konferencia Ojtozi Eszter emlékére. 2012. március 23. címmel. (Publikálása folyamatban.) 4 Minthogy azt még a Center for Hellenic Tradition rendezte, viszont ennek utód- szervezete gondozza szakmai hagyatékukat, a korábbi nagyszabású bizantinológiai kongresszus adatait és részletes programját ma már a Center for Eastern Mediterranean Studies honlapján találjuk meg: Centre and Periphery in the Age of Constantine VII Porphyrogennetos: An international symposium in memory of Professor Gyula Moravcsik (1892-1972) (Online: http://cems.ceu.hu - 2012. május.) 5 Az előadás összefoglalója a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, a székfoglaló előadások között. Online: http://mta.hu - 2012. május. Az akadémikus laudációja az MTA BTK Régészeti Intézet honlapján. Online: http://www.archeo.mta.hu - 2012. május.
