Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - "KALÁSZATOK" - Kovács Áron: "Tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak". Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében
"Kalásza tok”------------„ Tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak” Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében. Kovács Áron A 18. század folyamán az erdélyi román értelmiség önmagáról alkotott felfogása gyökeres átalakuláson ment keresztül. Ebben az időszakban formálódott ki az a szimbolikus földrajzi tér és történeti szemlélet, mely nemzeti mozgalmunk alapjaként szolgált a 19. század első felében. E korai időszaknak is szimbolikus állomása az 1791-ben egyházi és világi értelmiségiek által írott petíció, a Supplex Libellus Valachorum, melyet a görög-katolikus és ortodox papság nyomására a román püspökök - az erdélyi románok de facto vezetőinek - segítségével nyújtottak be az udvarhoz.1 Mivel a Supplex már magán hordozza az új, nem a felekezeti hovatartozáson, hanem a nyelv, történelem, és a kultúra közösségén alapuló csoportidentitás jeleit, a historiográfia legtöbbször ennek szenteli figyelmét, és a nemzetfejlődés szempontjából vizsgálja a kérvényt. Jelen írásunkban egy más nézőpontot javaslunk: Célunk annak bemutatása, hogy miként értelmezhető ez a kérvény a 18. század végének politikai diskurzusában, és milyen szerepet játszanak érvelésében a természetjog eszméi.2 A Supplex Libellus Valachorum keletkezésének korában, a 18. századi Kelet-Közép-Európában a különböző társadalmi szerződéselméletek egyedülálló térnyerésének lehetünk tanúi. A Habsburg monarchia 1795-1825 közötti politikai pangásában az új törekvések az aktív cselekvés helyett - mivel arra I. Ferenc abszolutizmusa miatt amúgy sem volt lehetőség - az állam- és jogbölcselet, valamint a morálfilozófia területén öltöttek testet. A különböző társadalmi és politikai csoportok gyakran egymással szemben álló törekvéseiket lényegében megegyező elvekből vezették le. A természetjog ugyanazon axiómáiból nyert érveket és filozófiai támaszt a felvilágosult abszolutizmus, a felvilágosult rendiség, a felvilágosodás polgári, valamint jakobinus iránya is. Martini az udvar érdekében, az 1790-es országgyűlés pedig az elhunyt uralkodóval, II. Józseffel szemben használta a szerződés-elméleteket, de az 1790-es évek magyar jakobinus mozgalmának is fontos alapját jelentették ezek a gondolatok. Amint arra Szűcs Zoltán Gábor is felhívja a figyelmet a modern protestáns természet- jog a 18. századi magyar politikai gondolkodás szerves részét alkották, azok nem a Nyugat-Európában élő eszmék mechanikus átvételei, hanem a helyi 1 I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. Gödöllő, 2005. (továbbiakban: I.TÓTH, 2005.) 257-261. p. 2 A kérdésfelvetés nem új, a Supplex Libellus Valachorum és a társadalmi szerződéselméletek kapcsolata mind I. Tóth Zoltánnál, mind David Prodannál megjelent, azonban kifejtésére nem fordítottak kellő figyelmet. I.TÓTH, 2005. 261. p.; Prodan, David: Supplex Libellus Valachorum. Bucure§ti, 1967. (továbbiakban: Prodan, 1967.) 459-462. p.
