Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - "KALÁSZATOK" - Kovács Áron: "Tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak". Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében
Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében 101 politikai rendszer és a társadalom sajátosságához adaptálódott gondolatok. Ezek célja az volt, hogy egyes embereket vagy társadalmi csoportokat megpróbálják egykori, a társadalmi szerződésekben rögzített, tökéletes állapotukba visszahelyezni, helyreállítva valójában soha sem létezett természetes jogaikat. Érvelésükben élesen elváltak egymástól a természet és az emberek alkotta törvények. A természetet a társadalmi konvenciók fölött álló, mindvégig beteljesületlen, abszolút igazságként kezelték, a törvényeknek pedig - mint konvencióknak - legfőbb feladata ennek a tökéletességnek a megközelítése volt. Ezzel az elhatárolással az elképzelt természetes jogi állapotuk visszaállítását a törvények fölött álló örök igazságok alapján kér- ték.3 A természetjogi gondolkodás - amint azt David Prodan is kiemeli - nagy hatással voltak az erdélyi románokra is, aminek egyik fontos bizonyítékát épp a Supplex Libellus Valachorumban látta. Meg kell erősítenünk Prodan azon meglátását, hogy a kérvény a társadalmi szerződéselméletek sok jellegzetességét magán hordozza, ugyanakkor azzal, hogy annak történeti érvelését naiv interpretációnak nevezi, nem értünk egyet.4 Amellett, hogy a Supplex szerzői a történelmet egyfajta „történeti jog” alapjaként használták, a kérvény ez irányú érvelése a magyarok és románok között fennálló társadalmi szerződés létezésének bizonyítására is szolgált, és így egy másik, egy természetjogi érvelés alappillérévé is vált, ezzel két oldalról is támogatva a politikai törekvéseket.? A kor jogköveteléseivel összhangban a románok a 18. század folyamán egy a magyarokkal, székelyekkel és szászokkal egyenlő kormányzati és jogi státuszú elit felállításra törekedtek.3 4 5 6 Ennek érdekében született a 3 Pruzsinszky Sándor: Természetjog és politika a XVIII. századi Magyarországon. Batthyány Alajostól Martinovicsig. Bp., 2001. 79-83. p.; Eckhardt SÁNDOR: A contract social. In: Minerva, 1923. II. 135-161. p.; Szűcs ZOLTÁN GÁBOR: Természet, jog, teológia. Egy fejezet a politikai diskurzus történetéből a 18. századi Magyarországon. In: Aetas, 2011. 2. sz. 99-114. p. (továbbiakban: Szűcs, 2011.) 4 Prodan, 1967.459-462. p. 5 Neumann, VICTOR: Exegeses of the Past as Militantism. The case of loan Budai Deleanu's Political Thinking. In: Neumann, VICTOR: Essays on Romanian Intellectual History, (ford.: Neumann, Simona) Timisoara, 2008. (továbbiakban: Neumann, 2008.) 16-17. p. A történelem a politika eszközévé válásáról az erdélyi iskola, különös tekintettel a Supplex Libellus Valachourm egyik feltételezett szerzőjének tartott loan Budai-Deleanu esetében ld.: Neumann, 2008. 6 NEUMANN, 2008. 28. p. A Magyar Királyság területén történt a korszakban végbement nemzetiségi mozgalmakról bővebben ld.: Evans, R. J. W: Austria, Hungary and the Habsburgs. Essays on Central Europe, c.1683-1867. New York, 2006. 156-169. p. A normák és konvenciók is hivatkozási alapként szolgálnak. A társadalmi szerződések érvrendszerének használata lehetővé tett egy olyan elképzelt állapotra való hivatkozást, mely a legfőbb igazságként értelmezett természet törvényein alapul, a kérvény pedig konzekvensen a visszaállítás, helyreállítás fogalmát használva ehhez igyekezett közelíteni a románokat. A helyreállítás, visszaállítás fogalmai ily módon az átalakulás fogalmaiként jelennek meg. Ezen a gondolatokon alapulnak majd az 1830-as 40-es évek püspöki kérvényeire is, melyek kisebb-nagyobb módosításokkal átveszik a Supplex Libellus Valachorum érvelésének elemeit.
