Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Sarnyai Csaba Máté: A Szellem vallása, avagy az egyház-mentes vallás szelleme. Schmitt Jenő Henrik anarchista vallás- és egyház-víziója

A Szellem vallása, avagy az egyház-mentes vallás szelleme*

Schmitt Jenő Henrik anarchista vallás- és egyházvíziója

Sarnyai Csaba Máté

Tanulmányunkban Schmitt Jenő Henrik Felekezetnélküli testvérközösségek a Szellem vallása alapján című, 1899-ben megjelent könyvét forrásul használva az ő - Magyarországon mindenképpen egyedinek tekinthető - vallási közösség-elgondolását mutatjuk be.

Mielőtt rátérnék írásunk fő témájára, néhány szó a szerző élet- és főként szellemi útjáról.* 1 1851. november 5-én született a morvaországi Znaimban. Apja a morva Schmitt Károly Nándor császári és királyi kapitány, anyja Bulla Karolina, zombori származású magyar nő volt. Középiskoláit Zomborban és Budapesten végezte. Tanulmányait ezután - szűkös anyagi viszonyai miatt — nem folytathatta, ezért írnoki állást vállalt Bács megyében. 1887-ben Hegelről írt tanulmányával (Das Geheimniss der Hegel’schen Dialektik) megszerezte a berlini filozófiai társaság pályadíját. Ennek hatására Trefort Ágoston kultuszminiszter segítségével, állami ösztöndíjjal Budapestre került egyetemi hallgatónak, és már a következő évben bölcsészdoktorrá avatták. 1890-től az Igazságügyi Minisztériumban könyvtárőr volt, de 1896-ban lemondott állásáról, hogy írói szabadságát biztosítsa.

1892-ben tette közzé a Krisztus istensége a modern ember szellemében című könyvét. A kötet tanúsága szerint elfordult az idealizmustól, és minden erejét újgnoszticizmusa és anarchizmusa terjesztésének szentelte. Egyúttal kutatni kezdte az egyházak, különösen a katolikus egyház korábbi áldozatait. Az anarchista mozgalom átalakítása céljából 1894 és 96 között kiadta Die Religion des Geistes című folyóiratát Lipcsében, s közreműködött a berlini Der Socialist című anarchista közlönyben is. 1897-ben Budapesten Állam nélkül (Ohne Staat) címen anarchista lapot indított, majd még egy lapot adott ki Erőszaknélküliség (1899) címmel. 1900-tól Budapesten, Berlinben, Nürnbergben, Hamburgban és Frankfurtban gondolkodói köröket alapított, melyek Bund der Gnostiker néven nemzetközi szövetséggé alakultak.

Magyarországon tanait az alföldi parasztság körében is hirdette, és hatással volt az ekkortájt létrejövő agrárszocialista mozgalmakra. Anarchiz--------------------------- ,,A KATEDRÁRÓL”-------' Az írás a Magyar Vallástudományi Társaság által szervezett Szent és Profán című konferencián 2010. május 15-én, a Debreceni Egyetemen elhangzott előadás közlésre szánt formája. A szerző külön köszönettel tartozik prof. dr. Máté-Tóth Andrásnak, aki felhívta a figyelmét Schmitt Jenő Henrik vallástudományi szempontból is tanulságos munkásságára.

1 Az életrajzhoz felhasznált irodalom: KEPES Ferenc: Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása. Bp., 1918., küln. 39-41., 47-48. p.; Révai Nagy Lexikona. XV. köt. Bp., 1994. 650. p.