Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
Rajtunk a Vízözön — Egy ősi történet új funkcióban? 41 IV. Befejezés Éppen ötven esztendeje annak, hogy Vermes Géza, az intertestamentális judaizmus történetének világhírű, magyar származású kutatója elsőként fogalmazta meg téziseit a bibliai szövegek fejlődéstörténetével kapcsolatban a rewriting („újraírás”) terminus megalkotásával. A terminust ezt követően hosszú ideig afféle általános hatású csodaszerként használta mindenki, megmagyarázva vele, hogy miként változhatott egy bibliai szüzsé az ószövetségi kánon lezárulása után, bizonyos esetekben akár még előtte is. Később e terminust is elérte végzete, egyre többen kritizálták túlságosan szerteágazó tartalma, valamint csaknem minden esetben történő felhasználása okán. A kutatók egy része sosem fogadta el, s helyette a más jelentésárnyalatú Fortschreibung („továbbírás”) terminust használták. Jelen írás keretei közt nem feladatunk eldönteni e régóta húzódó terminológiai vitát, és azt sem merjük kockáztatni, hogy megjósoljuk akár a rewriting, akár a Fortschreibung terminus jövőjét. Azt azonban határozottan gondoljuk, hogy az Orphaned Land albuma cseppben a tengerként rámutat egy ma zajló, aktuális, és ugyanakkor vallástörténeti szempontból rendkívül érdekes folyamatra. Az album dalszövegeit tanulmányozva határozott benyomásunk, hogy itt a bibliai Vízözön-történetnek egy igen sajátos újragondolásával, ha úgy tetszik „újraírásával”, esetleg „továbbírásával” állunk szemben. Az album kiindulópontja ugyanis minden kétséget kizárólag a Vízözön-történet ószövetségi verziója, annak minden ókori keleti áthallásával együtt. A zenekar tehát nem a mitologéma mezopotámiai megfogalmazásainak valamelyikét veszi alapul, hanem érthető kötődés okán a bibliai verziót. Ezzel meghatározza azt a pontot, ahol kapcsolódni kíván a múlthoz. Ám a szöveg kezelésében olyan mértékű szabadságot mutat, amely szinte már a legelső pillanatban szétfeszíti a bibliai történet kereteit. Ez a fajta szuverén szüzsé kezelés leginkább két ponton ragadható meg. Egyfelől ott, hogy az albumból - elég meghökkentő módon - kimarad Noé alakja. Márpedig láthattuk, hogy minden ilyen jellegű történetnek kulcsmomentuma, hogy szerepel benne egy hérosz, aki személyében biztosítja a Vízözön utáni életet. Egy ilyen szereplő kihagyását azonban önmagában még afféle posztmodern kivagyiságnak, vagy a New Age által gerjesztett szellemi különcködésnek is lehetne értékelni, ám a másik momentum világosan mutatja, hogy az Orphaned Land esetében sokkal többről van szó. Az albumon végigvonuló, az Ábrahám-vallások megbékélését vizionáló beállítottság ugyanis egy ennél fontosabb elemre is rámutat. Véleményünk szerint nem az a fontos, hogy a jelen politikai helyzetben mekkora esélye van egy ilyen megbékélésnek, vagy, hogy az adott vallások közt mekkora mértékben lehetséges gondolati közeledés. Döntő jelentőségűnek inkább az attitűdöt látjuk. Adott egy teljesen modern, aktuális cél, a Könyv vallásainak összebékítése, vagy legalábbis egy ilyen irányba tett lépés. És a zenekar ehhez a teljesen modern kihíváshoz használja fel az ősi történet erősen átfogalmazott variációját. Hiszen az eredeti történet abban az Ószövetségben található, amely mindhárom megcélozni kívánt vallás számára szent könyv. Az albummal kapcsolatban elmondható, hogy egy jól felkészült (zene és szöveg tekintetében egyaránt), rendkívül körültekintő és pozitív gondolatokat közvetítő zenekarról és a világ minden táján sikeres albumról kell a Mabool esetében beszélnünk, amely több szempontból is kiemelkedő. Ko
