Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?

Rajtunk a Vízözön — Egy ősi történet új funkcióban? 41 IV. Befejezés Éppen ötven esztendeje annak, hogy Vermes Géza, az intertestamentális judaizmus történetének világhírű, magyar származású kutatója elsőként fogalmazta meg téziseit a bibliai szövegek fejlődéstörténetével kapcsolat­ban a rewriting („újraírás”) terminus megalkotásával. A terminust ezt követően hosszú ideig afféle általános hatású csodaszerként használta min­denki, megmagyarázva vele, hogy miként változhatott egy bibliai szüzsé az ószövetségi kánon lezárulása után, bizonyos esetekben akár még előtte is. Később e terminust is elérte végzete, egyre többen kritizálták túlságosan szerteágazó tartalma, valamint csaknem minden esetben történő felhaszná­lása okán. A kutatók egy része sosem fogadta el, s helyette a más jelentés­árnyalatú Fortschreibung („továbbírás”) terminust használták. Jelen írás keretei közt nem feladatunk eldönteni e régóta húzódó terminológiai vitát, és azt sem merjük kockáztatni, hogy megjósoljuk akár a rewriting, akár a Fortschreibung terminus jövőjét. Azt azonban határozottan gondoljuk, hogy az Orphaned Land albuma cseppben a tengerként rámutat egy ma zajló, aktuális, és ugyanakkor vallástörténeti szempontból rendkívül érde­kes folyamatra. Az album dalszövegeit tanulmányozva határozott benyomásunk, hogy itt a bibliai Vízözön-történetnek egy igen sajátos újragondolásával, ha úgy tetszik „újraírásával”, esetleg „továbbírásával” állunk szemben. Az album kiindulópontja ugyanis minden kétséget kizárólag a Vízözön-történet ószö­vetségi verziója, annak minden ókori keleti áthallásával együtt. A zenekar tehát nem a mitologéma mezopotámiai megfogalmazásainak valamelyikét veszi alapul, hanem érthető kötődés okán a bibliai verziót. Ezzel meghatá­rozza azt a pontot, ahol kapcsolódni kíván a múlthoz. Ám a szöveg kezelé­sében olyan mértékű szabadságot mutat, amely szinte már a legelső pilla­natban szétfeszíti a bibliai történet kereteit. Ez a fajta szuverén szüzsé kezelés leginkább két ponton ragadható meg. Egyfelől ott, hogy az album­ból - elég meghökkentő módon - kimarad Noé alakja. Márpedig láthattuk, hogy minden ilyen jellegű történetnek kulcsmomentuma, hogy szerepel benne egy hérosz, aki személyében biztosítja a Vízözön utáni életet. Egy ilyen szereplő kihagyását azonban önmagában még afféle posztmodern kivagyiságnak, vagy a New Age által gerjesztett szellemi különcködésnek is lehetne értékelni, ám a másik momentum világosan mutatja, hogy az Orphaned Land esetében sokkal többről van szó. Az albumon végigvonuló, az Ábrahám-vallások megbékélését vizionáló beállítottság ugyanis egy en­nél fontosabb elemre is rámutat. Véleményünk szerint nem az a fontos, hogy a jelen politikai helyzetben mekkora esélye van egy ilyen megbékélés­nek, vagy, hogy az adott vallások közt mekkora mértékben lehetséges gon­dolati közeledés. Döntő jelentőségűnek inkább az attitűdöt látjuk. Adott egy teljesen modern, aktuális cél, a Könyv vallásainak összebékítése, vagy legalábbis egy ilyen irányba tett lépés. És a zenekar ehhez a teljesen mo­dern kihíváshoz használja fel az ősi történet erősen átfogalmazott variáció­ját. Hiszen az eredeti történet abban az Ószövetségben található, amely mindhárom megcélozni kívánt vallás számára szent könyv. Az albummal kapcsolatban elmondható, hogy egy jól felkészült (zene és szöveg tekintetében egyaránt), rendkívül körültekintő és pozitív gondo­latokat közvetítő zenekarról és a világ minden táján sikeres albumról kell a Mabool esetében beszélnünk, amely több szempontból is kiemelkedő. Ko­

Next

/
Thumbnails
Contents