Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján

42

Egyháztörténeti Szemle XII1/4 (2012)

tett módon értelmezhető információk is kiemelt jelentőséggel bírnak a kutatás számára. Jelen tanulmány információs bázisát egyrészt az 1529 és 1557 közötti pozsonyi második Végrendeleti Könyv anyaga képezi, valamint az 1577 és 1584 közötti bécsi testamentumok. Az említett pozsonyi városkönyvben a korszakban 388 utolsó rendelést jegyeztettek le. A bécsi végrendeletek az 1570-es évektől alkotnak viszonylag folyamatos dokumentum-sorozatot, jelenleg Bécs Város Levéltára állományát képe-zik.6 Érdemes megvizsgálnunk, hogy az elemzés alá vont forráscsoport információi alapján milyen képet rajzolhatunk a két városban lezajló átalakulások jellegéről. Központi kérdésként vetődik fel, hogy az adatok: áttörésszerű változásról tanúskodnak, vagy inkább egy lassú átmenet nehezebben kitapintható kezdeti nyomaival találkozunk. Ilyen szempontú elemzésre a pozsonyi forráscsoportban leginkább a testamentumokban szereplő kegyes adományok adnak lehetőséget. Kisebb jelentőséggel vizsgálható még mind a bécsi, mind a pozsonyi anyagban a végrendeletek fohász-formuláinak a változása.

Magáról a Pozsonyban lezajlott eseményekről a reformáció első éveiből kevés információval rendelkezünk. A szakirodalmi utalások alapján összességében annyit megállapíthatunk, hogy a közösség részéről nem érzékelhető olyan, a nyilvános szférában megjelenő és az eddig feldolgozott forrásokból egyértelműen kimutatható nagy horderejű változás, amely a polgárság nagyobb részének rövid időn belüli áttérését bizonyítaná. Érdemes itt röviden érintenünk, hogy a „lutheri hitelvek” milyen formában jelentkeztek Pozsonyban, és milyen hatással voltak a város polgárságára.

A reformáció megjelenése Pozsonyban és a város forrásaiban

Az új tanok megjelenésének első nyomát láthatjuk abban, hogy 1526-ban az érsek vizsgálóbiztost küldött Pozsonyba és Sopronba a lutheri „eretnekség” híveinek fölkutatására.7 Minden bizonnyal joggal feltételezhető, hogy azért került éppen a két város a vizsgálat fókuszába, mert megalapozott gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy az említett városokban is utat találtak maguknak a lutheri eszmék. Sajnos nincs információnk arról, hogy milyen eredménnyel járt Pozsonyban az érseki vizsgálódás. A lutheri eszmék első nyilvános hirdetői (két ferences szerzetes) 1528-ban érkeztek Pozsonyba.8 Sorsuk a központi hatalomnak és a városi polgárságnak az

6 Richard Matt megítélése szerint 1576-tól mutathatók ki olyan testamentumok, amelyekből egyértelműen arra következtethetünk, hogy lejegyeztetőjük protestáns volt. MATT, Richard: Die Wiener protestantischen Bürgertestamente. Wissenschaftliche Untersuchung dem Akademischen Senat der Universität Wien. Vorgelegt zur Erlangung des philosophischen Doktorgrades. Wien, 1935. (továbbiakban: Matt, 1935.) 67. p.

z SchröDL JÓZSEF: A Pozsonyi ágostai hitvallás evangélikus egyházközség története. I. rész. Az egyházközség külső alakulása. Pozsony, 1906. (továbbiakban: SchröDL, 1906.) 38-39. p.

8 A ferencesek között magyarországi viszonylatban is nagyon gyakran előfordult, hogy az új hit terjesztőivé váltak: PÉTER KATALIN: A reformáció és a művelődés a 16. században. In: Magyarország története, 1526-1686. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1985. (Magyarország története tíz kötetben, 3/1.) 475-604. p. (továbbiakban: PÉTER,