Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján

40

Egyháztörténeti Szemle XII1/4 (2012)

annak tárgyalása során kialakított antifeudális ideológiával együtt tárgyaló engelsi szemléletmód befolyásolta. Ezzel a megközelítéssel szembehelyezkedve Ernst Walter Zeeden inkább a polgárságon belüli értelmiségi réteg, illetve ezzel szoro-san összekapcsolva a korabeli városoknak, mint a könyvnyomtatás és a világi tudományosság központjainak, a humanista kultúra terjesztésében képviselt szerepét helyezi előtérbe.4 5 Az utóbbi tényezők mellett a reformáció kezdeti szakaszában mindenképpen hangsúlyoznunk kell még a városi lakosság egyes csoportjainak a mobilitását. Gondolhatunk itt elsősorban a legvagyonosabb réteget alkotó kereskedőkre, illetve kisebb jelentőséggel a tanulóéveiket idegen városokban „letöltő” és az esetek nagy többségében a középréteghez sorolható kézműveslegényekre, végül a lutheri tanok közvetítésében speciális szerepet képviselő diákokra.

A német térségben a korai reformáció terjedéséhez általában két magterületet rendelhetünk hozzá. A két földrajzi értelemben vett „gyújtópont” Szászország és Thüringia, illetve a délnémet térség volt. Már ebből a felsorolásból is látszik, hogy a reformáció a kezdeti években egy erősen urbani- zálódott térségben nyert teret. Moeller szerint a városi környezet predominanciája mellett kiemelendő a teijedési folyamat fokozatossága a korábban tévesen elterjedt nézettel szemben, miszerint a reformáció korai szakaszát minden térségben robbanásszerű, gyors lefolyású eseménysorként kell elképzelnünk.s

4 ZEEDEN, ERNST Walter: Europa vom ausgeheden Mittelalter bis zum Westfalischen Frieden 1648. Stuttgart, 1981. (továbbiakban: ZEEDEN, 1981.) 40-42. p. A korábban említett Hall, illetve az amerikai kutató, Steven E. Ozment még egy fontos momentumot emel be a lehetséges vizsgálati szempontok közé. Nevezetesen csoport- lélektani megközelítésű elemzéseikben azt hangsúlyozzák, hogy a reformációnak a polgárságon belüli sikere jelentős részben még annak volt köszönhető, hogy a tárgyalt közösségeken belül jelentős frasztrációs mechanizmusok dolgoztak. Hall ezek mögött a korabeli gazdasági-politikai viszonyokat látja, mig Ozment inkább a vallási-hitéleti ellentmondásokból eredő frusztrációt hangsúlyozza. A jelen tanulmány témáját képező Bécs és Pozsony esetében inkább az Ozment-féle megközelitést tartjuk megalapozottabbnak. RUBLACK, 1978. 20-21., 23. p.

5 MOELLER, BERND: What was Preached in German Towns int he Early Reformation. In: The German Reformation. Ed.: Dixon, C. Scott. Oxford, 1999. (továbbiakban: MOELLER, 1999.) 41. p. A felső-magyarországi városok viszonyait vizsgálva Fata is a késő középkor és a kora újkor első időszakának vallásos gondolkodása közötti folytonosságot igyekszik érzékeltetni. Fata, Márta: Ungarn, das Reich der Stephanskrone, im Zeitalter der Reformation und Konfessionalisierung. Multiethnizität, Land und Konfession 1500 bis 1700. Katolisches Leben und Kirchenreform im Zeitalter der Glaubensspaltung. Hrsg.: Smolinsky, von Heribert. Aschendorff Münster, 2000. (Vereinschriften der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum, 60.) (továbbiakban: Fata 2000.) 142. p. Ugyancsak a két időszak közötti határvonal elmosódásáról ír Erdélyi, aki a vallás laicizálódására helyezi a hangsúlyt, amelynek során a mozgalomban részt vevő társadalmi csoportok tagjai megpróbálták hitüket az új tanok segitségével „megvalósítani”. ERDÉLYI Gabriella: Obszerváns és protestáns hitváltás: ajánlat egy analógiára. A körmendi kolostor obszerváns reformja. In: Mi végre a tudomány? Fiatal Kutatók Fóruma, 1. - 2003. Bp., 2004. 3x6-317. p. Elméleti fejtegetéseiben az alábbiakban idézendő