Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján
A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján Tózsa Rigó Attila A nemzetközi szakirodalom egyöntetűen azt az álláspontot képviseli, hogy a reformáció elterjedésében kiemelkedő jelentőséggel bírtak a német ajkú városok. A teljesség igénye nélkül említhetnénk itt Heinz Schillingnek, Ernst Walter Zeedennek, Basic Halinak, A. G. Dickensnek a tárgyalt témakörrel kapcsolatos munkáit, vagy Gottfried Seebaßnak a műveit. Utóbbi szerző 2006-os, a kereszténység teljes történetét felölelő könyvében más, Bernd Moellertől átvéve az angol „urban event” kifejezéssel a reformációt egyenesen városi jelenségként, vagy másképp városi eseményként aposztrofálja.1 Ulrich Rousseaux ugyancsak egy 2006-os átfogó várostörténeti összefoglalásában szintén Moeller fent említett elméletével kezdi a város és a reformáció kapcsolatának tárgyalását. Rousseaux - Moeller nyomán - azt az álláspontot képviseli, mely szerint a reformáció és a városok kapcsolata nem értelmezhető olyan folyamatként, melynek során a lutheri eszmék teológusok és/vagy fejedelmek kívülről érkező (rá)hatásaként találtak utat a városi közösségekben. A reformáció korai szakaszában sokkal inkább egy olyan tendencia gyakorlati szintű megvalósulását kell elfogadnunk, melynek során a városi közösségek mintegy maguk is közreműködtek a reformáció terjesztésében, sőt formálásában is.2 A városi központok kedvező társadalmi- és intellektuális háttere nagyban hozzájárult a polgári közösségeknek a fent említett módon definiálható szerepéhez. Mindennek tekintetében elengedhetetlen azon források vizsgálata, amelyek segítségével tulajdonképpen a városi közösségek irányából, mintegy belülről érzékelhetjük a reformáció megjelenését és a közösségre gyakorolt alakító hatását. Bár elfogadhatjuk Basic Hall véleményét, miszerint a városi közösségeknek a reformáció terjedésében képviselt szerepét a modern történetíráson belül sem vizsgálják kellő mértékben, mégis számos olyan elméleti jellegű munkát említhetünk, amely a polgárság és a reformáció kapcsolatát próbálja elemezni. A. G. Dickens elmélete szerint a hitváltás kezdeti időszakának folyamataiban a polgári közösségek több jellemzőjének is fontos szerepe volt. Ilyenekként említi a polgárság „régóta fennálló antiklerika- lizmusát”, szellemi teljesítményét és önigazgatásra való igényét. Az ezekre a közösségekre jellemző társadalmi struktúrák közül nála az egyes csoportok közötti folytonos harc jelenik meg hangsúlyos tényezőként.3 Az utóbbi felfogást leginkább a reformációt a nagy német parasztháborúval, illetve az 1 SEEBAB, GOTTFRIED: Geschichte des Christentums III. Spätmittelalter - Reformation - Konfessionalisierung Stuttgart,. 2006. (továbbiakban: Seebab, 2006.) 126. p. 2 ROUSSEAUX, ULRICH: Städte in der frühen Neuzeit. Darmstadt, 2006. (továbbiakban: Rousseaux, 2006.) 73. p. 3 Rublack, Hans-Christoph: Forschungsbericht Stadt und Reformation. In: Stadt und Kirche im 16. Jahrhundert. Hrsg.: Moeller, Bernd. Gütersloh, 1978. (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte Bd. 190.) 9-26. p. (továbbiakban: Rublack, 1978.) 19., 22. p.
