Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: Tanulni a vesztesektől. Katolikusok a 16. századi Svéd Királyságban
34 Egyháztörténeti Szemle X1I1/4 (2012) tem át, ám tanulságos idézni a szövegeket közlő jeles történész összegzését, amelyben jellegzetes történelemszemlélet tükröződik: II. Fülöp ajánlata „szem volt a hálóban, amellyel megpróbálták János királyt átvonni a katolikus reakció szolgálatába”.^« A legáció sikere kevéssé múlhatott a követen, aki még a király viharos életű húgát is (feltehetően) elcsábította.1«» Possevino még Rómába sem ért, amikor Como kardinális1«1 irányításával már elkészültek a svéd király kérésére adott feleletek. A mindent elutasító üzenetet a Possevino helyére érkező Warszewicki vitte meg Stockholmba 1578 őszén. Andrén áttekintette a három kiemelkedő jelentőségű kérésre adott választ.1«2 Azt a kívánságot, hogy az episztola, az evangélium és a hitvallás anyanyelven hangozzék, és az úrvacsora alkalmával a szerez- tetés szavai jól érthetően olvastassanak, Nagy Szent Gergely és III. Ince rendelkezései alapján utasították el. Az előbbi pápa szerint egyrészt tilos a kevert nyelv, másrészt nem az szükséges, hogy a nép képes legyen érteni, hanem, hogy higgyen és jámbor legyen. Az utóbbi szerint a szereztetés hangos olvasása azt hozná magával, hogy az utcai söpredék botrányosan az utcákon ismételgetné. A nép nyelvének engedélyezésével a pápa amúgy is egy már elutasított eretnekséget ismerne el. Az egyetlen engedmény az episztola és az evangélium latin és svéd nyelvéi olvasása lehet. A két szín alatti áldozásról lehetne vitatkozni, ha csak a királyi családot illetné, ám a nép egészét illetően több okból sem engedhető meg. Már egy 4. századi római püspök (pápa) megtiltotta a laikus kelyhet a bor kicseppenésétől félve. V. Károly és Ferdinánd diszpenzációt kaptak alattvalóik egy része számára, ám az eredmény nem megfelelő, az eretnekség erősödött meg. A svéd király kérte a lelkészi nősülés fenntartását, és azt is, hogy a nős lelkészek minden további nélkül felszentelhet ők legyenek katolikus papokká, szerinte elég lenne, ha a nős pap mise előtt három nappal tartózkodnék a nemi élettől. Kérése elutasításának egyik oka volt, hogy elfogadása esetén a többi fejedelem hasonlót igényelne népeinek, az egész katolikus hagyomány kerülne veszélybe. A további okok közé tartozott a példaadás nehézsége: miként beszélhetnének ez esetben a papok az özvegyeknek és a haja- donoknak a tisztaságról? A király ismételten levélben fordult Rómához, a válaszok felülvizsgálatát kérve. Közben vita támadt Warszewicki és Laurentius érsek között, amelybe Laurentius Norvegus is bekapcsolódott. Ekkortájt jelent meg a „Sátánlevél”, a svédországi hitvita-irodalom híres darabja. Az anonim szöstämning beträffande den romersk-katolska religionen, ehuru han ännu i borján förfar med all den försiktighet och varsamhet som saken kräfver och att Hans Helighet under denna förutsättning beslutit att dit sända Antonio Possevino.” Hilderband, 1886. 6. p. «9 hildebrand, 1886. x. p. ‘40 Az 1540 és 1627 között élt Cecilia Gustavsdotter a nővére menyegzője alkalmával feltehetően lefeküdt sógora öccsével, amiből országos botrány („a vadstenai lárma”, 1559) lett. Később vendégeskedett Erzsébet királynőnél, folytatott kalózháborút angol hajók ellen, férje, a baden-rodemacherni őrgróf halála (1575) után pedig katolikus hitre tért. Ükunokája, Lajos bádeni őrgróf, az oszmánok elleni magyarországi háborúk kiemelkedő hadvezére. ‘41 Tolomeo Gallio (1527-1607). «2 andrén, 1999.190-191. p.
