Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: A Jehova Tanúi vallási közösség és a pártállam viszonya (1950-1970)
98 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) követően - illegalitásba kényszerültek. A Jehova Tanúi is osztoztak sorsukban. Adósságunk Magyarországi történetük tudományos igényű monografikus feldolgozására mindeddig nem került sor. A történelmi egyházak és általában a „szekták” viszonyának, kölcsönhatásának vizsgálata, bemutatása is várat magára, miként a kis- és szabadegyházak egymásra gyakorolt hatása is feltáratlan. E témakör, benne a Jehova követők története (a hitelvek, vallásgyakorlati formák, szervezeti kérdések) időnként kap nagyobb figyelmet, főként jelentősebb történelmi változásokhoz kapcsolódva. Az írások zöme a történelmi egyházak képviselői által kifejtett bírálat, amely óva inti a jámbor híveket e „veszedelmes” szektától.'6 De terjedelmes regény is született a jehovistává válás szociológiai-pszichológiai folyamatáról.'7 Az 1948 körül megjelenő munkák közül kiemelkedik egy szociológiai dolgozat, amely a jelenség társadalmi-gazdasági gyökereit vizsgálja egy falusi közösség létviszonyaiból kiindulva.'8 A szerzőt rabul ejtették az egyszerűség, a tisztaság, az összeszedettség megnyilatkozásai. „Szabad emberek, szabad szövetségét” vélte felfedezni gyülekezeteikben,^ paradicsomról alkotott képzetüket pedig „valami proletárdiktatúra”-szerűnek. Úgy vélte, a befelé fordulásukat elsősorban előidéző földéhség megszűnésével (földreform) rövidesen a szektarianizmus is a múlté lesz. Tíz évvel később egy Népszabadságban megjelent cikk szerzője már óvatosabb, így írt: ,4V jólét növekedése, a tudás, a kultúra terjedése egyre rágja, tépi a szekták gyökereit! Fa, körbeásva, de még nem vágták el a gyökereit. (Beteges, nyugtalan lelkek később is lesznek!) Ez az idő [...] még elég messze van.” 16 17 18 19 A hatvanas évek termése is számottevő, de a hatalom iránti lojalitáson és a közösségből való kiábrándulás hangoztatásán túl érdemi mondanivalóval nem találkozhatunk.20 Az összefoglaló történeti munkák közül a Kollega Tarsoly István szerkesztette többkötetes mű szentelt mintegy négy oldalt a kis- és szabadegyházak 1945 és 1989 közötti történetének,21 két oldalon foglalkozott a Jehova Tanúival az Egyházak és vallások a mai Magyarországon c. kötet, igen szerény tartalommal.22 Számottevő változás a 2006-ban megalakult és a konferenciák egész sorát rendező Kisegyház-kutató Munkacsoport tagjaitól várható. 16 MOL. XIX-A-21-C. 101., 164. dob. Az Állami Egyházügyi Hivatal gyűjtötte a feladatkörébe vágó irodalmat, az egyházi szerzők.közül pedig számosán készítettek is - részben megrendelésre, másrészt buzgalmi feladatként - dolgozatokat, például a jehovis- tákról is. Nagy kár, hogy ezek az anyagok, a rendszerváltás kaotikus állapotai közepette, az ÁÉH épületének kapkodó kiürítésekor részben elkallódtak. 17 Barsi Dénes: Jehova Tanúja. Bp., 1957. 18 Lányt, 1948. "> Népszabadság, 1958. március 23.10-11. p. 20 Pl. Theológiai Szemle, 1962.5-6. 134. p., 1966. 1-2. sz. 62-63. p.; 1966. 5-6. 5-6. p.; Mészáros Kálmán: A Jehova Tanúi munkájáról. Bp., 1974. 21 Magyarország a XX. században. Szerk.: Kolléga Tarsoly István. Szekszárd, 1997. II. köt. 435-439- P22 Egyházak és vallások a mai Magyarországon. Szerk.: Gesztelyi Tamás. Bp., 1991. 138- 139- P- Figyelemre méltó mű viszont: Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek. Bp., 1995.
