Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fazekas Ibolya Diána: Friedrich Wilhelm Emmanuel von Ketteler politikai és egyházpolitikai nézetei és tevékenysége az I. Vatikáni Zsinat és a Kulturkampf ideje alatt
Friedrich Wilhelm Emmanuel von Ketteler politikai és egyházpolitikai nézetei és tevékenysége az I. Vatikáni Zsinat és a Kulturkampf ideje alatt Fazekas Ibolya Diána „...aki az igazságot szereti, eltökélje magába, / hogy senki kedvéért vagy barátságáért, / semmi gyalázatért vagy kárvallásért / a megismert igazságot hátra nem veti" (Pázmány Péter) Bevezetés Friedrich Wilhelm Emmanuel von Ketteler (1811-1877) mainzi püspököt1 említik német konzervatív püspökként és tárgyalják a liberális katolicizmus nagy alakjai - O’Connel, Lamennais, Lacordaire, Montalembert - sorában egyaránt. Alábbiakban magunk is kísérletet szeretnénk tenni Ketteler püspök besorolására.2 3 Ketteler 1811-ben született egy vesztfáliai nemesi család gyermekeként Münsterben. 1824-től 1828-ig jezsuita internátusbán tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott Göttingenben, Berlinben, Heidelbergben és Münchenben. 1833-ban jogászként kezdett el dolgozni. Végül 1838-ban hagyta ott hivatalát, és 1841-ben úgy dönt, hogy a papi hivatást választja, és teológiát hallgatott Eichstättben és Münchenben. 1844 júniusában Münster plébánosává nevezték ki. Rövid hat év alatt érte el egyházi karrierjének végpontját: 1850. július 25-én mainzi püspökké szentelték. Ettől kezdve nagyhatású beszédei, brosúrái, lelkipásztori levelei ismertté tették katolikus és nem-katolikus körökben egyaránt.:* A szakirodalom a még a 18. századból eredő, a felvilágosodásra visszatekintő 19. századi eszmeáramlati változásokat, szellemi irányzatokat, amelyek a katolikus egyház helyzetéről és annak megváltoztatásáról, valamint a klérus politikai-társadalmi reformtörekvéseiről szóltak, sokáig elég sematikusan és kategorikusan kezelte. Az újabb vizsgálatok azonban már felfi1 Életéről szóló összefoglaló munka: Iserloh, Erwin: Wilhelm Emmanuel von Ketteler - sein Kampf für Freiheit und soziale Gerechtigkeit. Mainz-Wiesbaden-Stuttgart, 1987. 2 A kutatás nem terjedt ki a konkrét püspöki tevékenységére, és nem tesz semmiféle vizsgálódást Ketteler szociális kérdéshez kapcsolódó véleményéről sem, annak ellenére, hogy nem kevésbé érdemes terület a történészi kutatások számára, már csak azért is, mert a korában legfontosabb kérdésként számon tartott téma életművének gerincét alkotja, ami miatt a mainzi főpap az egyik leginkább méltatott katolikus egyházfővé vált német területeken. 3 A történettudomány eddig elsősorban munkáskérdéssel foglalkozó gondolatait méltányolta, mellyel mások mellett megalapozta a keresztényszocializmus eszmei hátterét. Emellett politikai-egyházpolitikai tevékenysége is egyre nagyobb jelentőségre teszt szert a történettudományi kutatásokban. Ebben szerepet játszik, hogy 2001-ben lezárult a közel 30 éves kutatói munka, amely Ketteler összes írásának a kiadására vállalkozott.
