Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?

Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?

27

könyvtárnyi irodalma van.8 9 Jelen írásunkban azonban nem lehet célunk sem a teljes Vízözön problematika áttekintése, sem pedig a teljes szakirodalmi anyagról való referálás. Figyelmünket inkább arra szeretnénk összpontosítani, hogy a művelődéstörténet hatalmas folyamában ez a téma, és így ez a szöveg is, folytonosan mozgásban volt. Új impulzusok recepciójával bővültek ki a vízözönről szóló szövegek Palesztinában és Mezopotámiában egyaránt, hogy aztán maguk is újabb változatok kiindulópontjaivá váljanak.

A kutatás a szöveget (Gén 6:9-9:29«) alapvetően két irányból közelítette meg. Az egyik magát a szöveget vizsgálta minden különösebb művelődés- történeti kitekintés nélkül. így is akadt anyag bőségesen, hiszen Noé története a Tórán belül megfigyelhető Jahvista (J) és Papi (P) réteg megkülönböztetésének egyik klasszikus helye volt. Nemcsak az istennevek váltakozásában lehet lemérni azt, hogy éppen melyik forrás beszél, hanem egy sor dubletten (eső, vagy felső és alsó vizek eláradása okozza-e a víz- özönt, hány pár állatot visz he Noé a bárkába, hányszor száll be stb.) is.10 Ezzel kapcsolatban a kutatás mára jószerivel mindent elmondott, feltéve persze, ha valaki elfogadja a Tóra felosztásának ezt a tudományos modelljét.

Legalább ilyen érdekes a szöveg vizsgálatának másik, a történet Biblián kívüli kapcsolatait vizsgáló vonulata. Amióta ugyanis a mezopotámiai lelőhelyeken, a 19. század vége felé előkerültek az első, a Vízözön történetét tartalmazó táblák, valóságos sokkot váltottak ki a bibliatudomány művelőiből. A Gilgames-eposz11 XI. táblája, az Atrahaszisz-eposz12 vagy a Bérossos8 A kérdéssel foglalkozó munkák száma csakugyan áttekinthetetlen. Az 1974 előtti termés nagy részét bárki kényelmesen megkeresheti a hatalmas méretű Genezis-kommentárban: Westermann, C.: Genesis 1-11. Biblischer Kommentar I/1. Neukirchen-Vluyn, 1983. (továbbiakban: Westermann,

1983-)

9 Kérdés tárgya lehet természetesen, hogy hol húzzuk meg a történetet lezáró szöveghatárt. A 9. fejezet tartalmilag elválaszthatatlan a vízözöntől, noha a szöveg belső logikája szerint már azt követően játszódik.

10 Ld. ezekhez: Westermann, 1983. 543-535. p. Ugyanezt a felosztást követi a modern Genezis-kommentárok túlnyomó többsége is. Pars pro toto ld.: ZlMMERLi, W.: 1 Mose 1-11. Die Urgeschichte. Zürich, 1984. (Zürcher Bibelkommentar Altes Testament 1.1.) (továbbiakban: Zimmerli, 1984.); Scharbert, J.: Genesis 1-11. Neue Echter Bibel 1. Würzburg, 1983.; Speiser, E. A.: Genesis. The Anchor Bible 1. Garden City, 1964.

11 Sajnálattal kell látnunk, hogy az eposznak az akkád változatáról (legyen szó bár az óbabiloni vagy a Szín-leqe-uninni-féle változatáról, vagy akár e kettő összegyúrásáról) mindmáig nem készült olyan magyar fordítás, amelyet a tudományos kutatásban használni lehetne. Ilyen fordítás szerencsére a világon több is készült, ld.: Heidel, A.: The Gilgamesh-Epic and Old Testament parallels. Chicago, 1963.; George, A. R.: The Babylonian Gilgamesh Epic: introduction, critical edition and cuneiform texts. Oxford, 2003.; Maul, S.: Das Gilgamesch-Epos. München, 2005. A szöveg fejlődéstörténetéről jó áttekintést és tartalmi ismertetést nyújt könnyed stílusban (igaz, csekély terjedelemben) Sai.i.aberger, W.: Das Gilgamesch-Epos: Mythos, Werk und Tradition. München, 2008. (továbbiakban: Sallaberger, 2008.) A komo-