Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
26 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) később a püspök Ürmösi Károlyt rendelte ki segédlelkésznek,147 aki azonban hároméves megbízatásának lejárta előtt, 1898 nyarán hazautazott Erdélybe. Ezt követően a segédlelkészi állás hosszabb ideig betöltetlen maradt. 3. Ugyancsak az 1896. április 24-i ülésen a presbitérium - a kolozsvári EKT ajánlása ellenére - anyagi források hiányában elvetette annak lehetőségét, hogy a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva nemzetközi unitárius kongresszust rendezzenek Budapesten. Határozatban rögzítette ugyanakkor, hogy amennyiben az EKT ragaszkodik elképzeléséhez, térítésmentesen rendelkezésre bocsátják a templomot és a gyülekezeti termet.148 Az esethez kapcsolódva a püspök Gál Miklóshoz intézett rövid levelében14 * 151“1 elkeserítőnek nevezte a budapesti egyházközség hozzáállását. 4.1899. április 22-én, a presbitérium ülésén Gál Miklós - nem részletezett egészségügyi okokra hivatkozva - felmentését kérte a lelkészi szolgálat alól. Ugyanezen a napon az egyházközség rendkívüli közgyűlést is tartott, amelyen felmerült, hogy a lelkész távozási szándéka a világi sajtóban ellene indult támadásokkal magyarázható.1®0 Egyes napilapokban ugyanis a Budapesti Unitárius Egyházközség nehéz helyzetével foglalkozó, rövid írások láttak napvilágot.1®' Ezek elismerték Gál Miklós megfelelő lelkészi képességeit, de utaltak a templomlátogatók és az egyházfenntartók számának stagnálására, az egyházközség kritikus anyagi helyzetére. A katolikus egyházi érdekkörbe tartozó Magyar Állam „Unitáriusok végnapjai” című írásában úgy vélte, az egyházközség lélekszáma csupán az unitárius egyházi bíróságon könnyen felbontható válások miatt gyarapodott, s mivel a polgári válás 1895-től már a világi bíróságok feladatkörébe tartozott, „az így toborzott egyházközség talán már legközelebb feloszlik, s csak a kulturtörténelem fogja megőrizni emlékét”.1®2 4.2. Józan Miklós első lelkészi évei (1899—1902), a Duna-Tisza- menti Unitárius Egyházkor létrehozása Az 1899. június 26-án tartott rendkívüli közgyűlésen a Budapesti Unitárius Egyházközség ismét Ferencz József püspökre ruházta át a lelkész kirendelésének jogát.153 A püspök - korábbi elképzelésének megfelelően - Józan Miklós kinevezése mellett döntött. Beiktatására 1899. október í-jén került sor, s az ugyanazon a napon tartott, püspöki vizsgálószékkel egybekötött közgyűlésen Ferencz József mérsékelt optimizmusának adott hangot, amikor kijelentette: „a gyülekezet szervezéséhez én hoztam az első porondszemet, minek sikere az én lelkemet is benső örömmel tölti el”.154 Józan Miklós életútját, negyvenkét évig tartó budapesti lelkészi szolgálatának eredményeit és nehézségeit, teológiai, egyháztörténeti és szépirodalmi M7 BUE. KT. jkv., 1896. október 17. - MUEMEL. IV/1/I/36. ms BUE. KT. jkv., 1896. április 24. - MUEMEL. IV/1/I/36. 149 Ferencz József püspök levele Gál Miklóshoz, 1896. április 28. - MUEMEL. IV/1/I/36. *5° BUE. közgy. jkv., 1899. április 22. - MUEMEL. IV/l/I/36. 151 Egyetértés, 1899. április 21-23.; Magyar Hírlap, 1899. április 21-23.; Pesti Hírlap, 1899. április 21., 23. 's2 Magyar Állam, 1899. április 23. 153 BUE. közgy. jkv., 1899. június 26. - MUEMEL. IV/1/I/36. 154 BUE. közgy. jkv., 1899. október 1. - MUEMEL. IV/l/I/36.
